Századok – 1896

Értekezések - GRÓF WILCZEK EDE: A Horváthy család lázadása - I. közl. 617

622 A HORVÁTHY CSALÁD LÁZADÁSA, értelmében, az elöljárók helyeibe csakis főnemeseket és törvényesen szülötteket ültettek, és nagyon szigorúak voltak az őspróba dolgában; de kivétel tétetett, szintén alapszabályilag, az uralkodó fejedelmek bastardjainak javára, kiknek a legmagasabb állások is fentartattak. Már most nem valószinütlen, hogy Palisznai János szintén ily réven jutott a vránai perjelséghez, mert különben nagyon feltűnő volna, miszerint ezen magas méltóság, mely eddig csak franczia és olasz főnemesek által viseltetett1), egyszerre egy obscurus és ősöknélküli benszülöttre származott volna. Pray ugyan a következő leszármazást adja, (Dissertatio hist. crit. de prior. Auranae): O Palisznai János, I szlavóniai bán. O Horváthy Péter. Q Palisznai János, vránai perjel. O Pál, O (Hericart) János O László. zágrábi püspök. szláv. bán. (Némely történetíró még egy negyedik testvéri is említ, Istvánt, és ezt a hires Simontomyay Istvánnal az mosnak hiszi.) Megvallom azonban, hogy az első helyen emiitett Palisznai János báni méltóságának hitelt nem adok, mert ennek a bánok sorában (1. Magyar tengerészet az Anjou-korban, III.) nyomát nem találom, de még semmi más helyen sem, és azért az elébbi magyarázatot már valószínűbbnek tartom, t. i. hogy János perjel is az Anjouház egy törvénytelen sarja volt. A fennevezett három Horváthy főúr — János perjel,. János bán és Pál püspök — csakhamar a tengervidéki elégedetlenek élére állt, és összeesküdött a két királyné és tanácsadójuk, Garay nádor, ellen. Hogy a kevély daczos régi főnemesség a három Horváthy vezérszerepét elfogadta és nekik engedelmeskedett, ujabb bizonyíték az előbbi hypothesis mellett ; különben nem volna érthető az általuk gyakorolt fölény. És még nagyobb sűlyt nyer a föltevés az által, hogy jelöltjük, kit a magyar trónra juttatni akartak, nem volt más mint Durazzói Károly, ki kevéssel elébb, Johanna királynét meggyilkoltatván, (1382-i május hó 22-én). mint III. Károly nápolyi király lett, ott azonban egy másik trónkövetelővel, a franczia Anjouházi Lajossal, kemény harczot vívni kénytelen volt. J) 1345—1350 Beaumont Eaimond. 1350—1354. Fra Moriale. (Montreal.) 1354—1358 ? Fülöp. 1358—1381. Cornuti Balduin. Pray, Dissertatio hist. — crit. de prior. Auranae.