Századok – 1896

Értekezések - GRÓF WILCZEK EDE: A Horváthy család lázadása - I. közl. 617

ÉS A MAGYAR TENGERVIDÉK ELSZAKADÁSA. 62.3 Károly törvényes fia volt Lajos gravinai herczegnek, míg Horváthy János szlavóniai bán, a mint ezelőtt említve lett, emennek törvénytelen fiának tartatott. Noha ezen állítás valódiságát bebizonyítani nem lehet, mégis a körülmények mellette szólnak, mert a feltételezett testvérség legtermészetesebb módon megmagyarázza a nagy buzgalmat, melyet a bán és rokonai Károly érdekében kifejtettek. Ha sikerül Károlyt a magyar trónra emelni, akkor a Horváthy családra is fényes sors és magas állás vár, talán még a herczegi rang és az uralkodóház elismert tagsága is. De különben is ezen jelöltség" nem volt kilátás nélküli; mert Károly az elhunyt Lajos magyar király kedvencze volt, Magyarországban neveltetett, és az itteni viszonyokat anynyival is inkább jól ismerte, minthogy 1373-tól egész 1379-ig Horvát-Dalmátország bánja volt, hol kormányzósága jó emlékezetben állott. Az is már fel lett említve, hogy Károly a nápolyi vetélytársa elleni harczában egy hatalmas magyar hajóhad által támogattatott, mely Bebele Imre horvát-dalmát bán parancsnoksága alatt segítségére ki lett rendelve és hogy ezen intézkedés a haldokló Lajos király egyik utolsó uralkodási ténye volt, (1. Magyar tengerészet az Anjou-korban, IV.) Mindezen körülmény Károly trónjelöltségének nagy előnyére vált a tengervidéki nagyuraknál; hogy Károly szent esküvel megígérte volt Lajosnak, miszerint leányait sohasem fogja háborgatni a trónöröklésben, avval édes-keveset törődtek; mit is ér az eskü szentsége a politikában! Az összeesküvő főurak tehát, kiknek főfészke az erős vránai vár volt, titkon felszólították Károlyt a magyar korona elfogadására, és egyúttal szövetséget kötöttek Tvartkó István boszniai » király «-lyal, ki szintén kedvezőnek találta az alkalmat, hogy magát a magyar fenhatóságtól teljesen függetlenné tegye, és a tenger mentén lábot vessen; mi czélból ez utóbbi a Ragusa és Cattaro közé ékelt, kevéssel elébb felépített Drakovizza várát nagyban megerősíteni kezdte. De épen Tvartkó ezen készülődése először elárulta a titkot; jele annak a magyar kormánynak egy 1383 elején kelt rendelete, mely Ragusa városának megtiltja, hogy Drakovizzába eleséget, bort és sót szállítsanak. Károly eleinte habozott; neje Margit királyné, (az 1348-ban kivégezett Durazzói Károly leánya,) nagyban ellenezte a magyar kalandot; azért kétszínű játékra fogta a dolgot, és egyelőre Erzsébet regenskirálynéhoz fordult ujabb magyar segítségért. Erzsébet teljesítette is kérelmét, és meghagyta a két Horváthynak, t, i. János bánnak és János perjelnek,