Századok – 1896

Értekezések - GRÓF WILCZEK EDE: A Horváthy család lázadása - I. közl. 617

A HORVÁTHY CSALÁD LÁZADÁSA. ÉS A MAGYAR TENGERVIDÉK ELSZAKADÁSA. ELSŐ KÖZLEMÉNY. Két szerény czikksorozatban, mely e folyóirat korábbi számaiban napvilágot látott.1) megkisérlettem volt a kegyes olvasó figyelmét azon történelmi tényre felhívni, miszerint a magyar nemzet és állameszme régi dicső múltja a tengerészettel és a tengeren való hatalomkifejtéssel szoros kapcsolatban áll. Megkisérlettem kimutatni,' hogy mikép keletkezett, egyéni felfogásom szerint, I. István király nagy államalkotó legközelebbi utódaiban a tengerpartfoglalás és tengeri-hatalomalkotás eszméje; hogy többször megújított keresztülvitele mily földrajzi, ethnologiai és politikai nehézségekbe ütközött, úgy hogy ismételve meghiusúlnia kellett; hogy mindamellett az árpádházi királyok ez ügyet, magasabb politikai szempontból és daczára a magyar nemzet eziránti idegenkedésének, mindég éber figyelemmel kisérték, egyízben az eszme megvalósulását dicső tényekkel megközelítették. Megkisérlettem továbbá kimutatni, miszerint az Árpádház magszakadása után a magyar trónra emelt anjouházi királyok egyik főfeladatukat látták abban, hogy Magyarország tengervidékét szorosabban fűzzék az anyaországhoz, az ethnographiai és politikai különbségeket lehetőleg kiegyenlítsék, és Magyarország nagyhatalmi állását úgy a tengeri kereskedés fejlesztése, mint egy harczképes hajóhad teremtése által megszilárdítsák. Az előadásból végre kiviláglott, miszerint I. Lajos király uralkodásának második felében a czél elérettnek és biztosítottnak látszott: a XIV. század vége felé egy hosszú, a Quarnérói öböltől egész Cattaró-ig érő, jó kikötőkben és megerősített városokban dús tengerpart, és hozzá nagyszámú ') II. Endre király keresztes hadjárata, 1894, 7. és 8. füzet. — Magyar tengerészet az Anjoukorban, 1895, 3., 4., 5. és 6. füzet.