Századok – 1896

Értekezések - FIÓK KÁROLY: Szabartoiasfaloi. A magyarok régi neve Konstantinosnál 607

SABARTOIASFALOI. — A magyarok régi neve Konstantinos Porphyrogennetosnál. — Ismeretes dolog, hogy a czímben írott, ugyancsak lioszszúra nyúló szóról Konstantinos Porphyrogennetos a magyarokról szóló tudósításában (De administrando imperio 38 c.) azt állítja, hogy ez a magyarok neve volt abban az időben, mikor még a kazárokkal együtt laktak. »Es abban az időben nem tur~koknak mondattak, hanem valami okból {}'"/. TLVO± airíag) sabartoiasfalói (2"aßaQtoido(faXoi) névvel neveztettek.« Ugyanazon fejezetben megismétli ez állítását, azt mondván, hogy a besenyőktől legyőzött magyarok (nála majd mindig TotQy.oi) egyik része keletre menekült és ezek mai napig (munkáját 951 körül írta) a magyarok régi neve után Sabartoiasfaloi-nak neveztetnek. A név tehát kétszer fordúl nála elő; mind a két leírása teljesen egyforma; és ez a körülmény megóv bennünket attól, hogy a név megfejtésére tett kísérletnél az adott szóalak megváltoztatására, conjecturára, hagyjuk magunkat csábítani. Természetes, hogy e hosszú név magyarázása, megfejtése sokszor foglalkoztatta a tudomány embereit. Kísérletek bőven állanak rendelkezésünkre, úgy magyar történészek, mint külföldi tudósok részéről. Legújabban a Pliilologiai Közlöny 1896. májusi füzetében Petz Vilmos közli az akadémiában is felolvasott és a czímünkben foglalt névről szóló tudós dolgozatát »A magyar olc Ösi neve Konstantinos Porphyrogennetosnál« czím alatt. Petz körültekintő nagy óvatossággal kezeli a kényes kérdést úgy történelmi, mint philologiai szempontból. Felsorolja »csak curiosumkép« néhány régi magyarázatát a névnek, foglalkozik a gr. Kuun Géza által adott és méltán legtöbb figyelmet érdemlő megfejtéssel és így. csak ezután közli saját megfejtési kísérletét. — Minket ez a magyarázási kísérlet, bármily sok józanságot és tudós mérsékletet látunk is, kivált a név egyes alkotó részeinek elválasztásában, tehát a tagolásban, nem