Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. 605 V. István halála után fia, IV-ik László szintén többször folytatott háborút Ottokárral, míg 1278. aug. 28-án Ottokár serege egészen szétveretett. László, hogy a kúnokat megnyerje, kún leányt vett nőül; de ez igen kedvezett véreinek, a kunok éreztették az udvarnál való befolyásukat a magyarokkal; ezért, de Kuthen vezérük megöletéseért is a kúnok közt a király ellen lázadás tört ki. A király és ország elrendelte, hogy költözködő életöket szüntessék meg, telepedjenek állandó helyre s legyenek keresztényekké. Ezek ellenszegültek, a nagyobb rész elhatározta, hogy régi hazájokba visszatérnek, tényleg el is indúltak Erdély felé, a hol a Mezőség vidékén a Hód vagy Hódos taváig érkeztek. A király erről értesülvén, Lőrincz erdélyi vajdának meghagyta, hogy sereget gyűjtvén, lázongó alattvalóit az országba térítse vissza. A székelyek már akkor uj lakföldjükön, a Mezőséghez közel voltak megtelepedve. A vajda magához vévén őket. Kolozsvár felől a leendő harcz helyére véletlenül megérkeztek. A király maga is jelen volt, a kánoknak könnyű lett volna dolguk békés elintézése. De ők harczot kívántak, sőt a királyt magát elfogni s koronájától megfosztani akarták. A harcz elkezdődött, győztes a királyi sereg lett, a kúnok leverettek. A király egy magas hegyről nézte azt — mondják az egykorú emlékek — s megvallotta, hogy a székelyek oly vitézül harczoltak, hogy megelégedését teljesen kiérdemelték. (Fejér, V. III. 124. 1. Thuróczy II. C. 68. 1.) Egy későbbi harczban, mit a királyi sereg a tatárok ellen Thoroczkónál szintén Erdélyben vívott, a székelyek ismét nemcsak hősi bátorsággal harczoltak. de a királynak szükségében ajándékúl 80 lovat adtak. Mindezekért a király, az atyja által nekik adományozott Aranyos földe birtokában őket örökre biztosította és megerősítette, s vitézi érdemeiket a jövő kor buzdítására dicsérőleg emlékezetben hagyta. Meghalván a harczias király, 1291-ben Ill-dik Endre is megtámadta Ausztriát, de Albert herczeg legyőzte hadait, elfoglalta Pozsonyt, Nagy-Szombatot és vidékét majdnem a Vág vizéig, s Magyarország uralkodó-házának nagy válsága a nyugati határokat idegen kézben találta és hagyta. Mint fentebb érintve volt, az aranyosszéki székelyek adománylevelét ezen király is megerősítette, az akkor újonnan alakúit székely falukat névszerint megnevezve, melyek közül ma 13 nem létezik, Bogát pusztává — praedium — lett. Egyfelől a csaknem folytonos harczok alatt, másfelől mert a királyok testvérei és fiai, mielőtt a trónt elfoglalták, mint királyi herczegek (egy meg is volt mint társ-király koronázva), I. Béla után Erdélyt vajda által igazgatták, így Sz.-