Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGON. 599 Pozsony, Nyitra s kivált Sopronvármegyében a Yág lielységbeli székelyek (siculi de Yágh) Árpád mellett tűnnek fel, mely fészke volt a besenyőknek; a nagyszombati apátság földje egy nagy erdőig járt a székelyek felé (látható IV. Béla, Fejér által fennebb említett oklevelében), a nyugati székelyek valóság szerint besenyők voltak. A székely, tehát mint Schlözer is állította, nem jelent külön népfajt, hanem határőrt, ki bármilyen eredetű lehetett. (Hunfalvy, Ethnogr. I. köt. 361—362. 11.) E felfogás, amint Szabó Károly mondja, hypothesis, ellene ő több munkát írt*) s okleveleket közölt, melyekből kitűnik, hogy a vágvölgyi székelyek nem besenyők voltak, de a belső székelyföldről telepíttettek ki, s a királyt fegyverrel szolgáló, ép oly nemesek és szabadok voltak, mint erdélyi székely rokonaik. Engem a székely név ez újonnan felfedezett eredete és jelentése, az erdélyi székelyek földje és lakhelye felőli vélemények e nagy különbözésének tanulmányozási vágya vitt a helyszínére, s ott a magyar községeket fölkeresve, látás, hallás, régi oklevelek és anyakönyvek segélyével az ott hajdan létezett székelység régi és közelebbi múltjáról a következőket jegyeztem fel. A Yág-völgyi lakosok ma többnyire tótok, csak kevés bevándorolt német, s a szomszéd magyar vármegyéből oda költözött magyar van itt-ott. Morva-Szent-János r. kath. anyaegyház és Székelyfalu — tótul Szekula, németül Zekel — fiókegyház anyakönyvében, mely utóbbi hajdan, az alapító és adománylevelekből, a hivek nagy számából és az anyakönyvi bejegyzésekből láthatólag szintén anyaegyház volt, 17 45 —1786 között a következő magyar hangzású neveket találtam : Madjerka Mariánna, Madjer János, Maderka (így írva!) Katalin, Bela Magyarka, Magyarics Mihály, Kovács Juliánná. Egy 1665-iki anyakönyvben említve van Malovics Pál és neje, akik György és András nevű fiainak keresztapja Ujfalusi János, keresztanyja Máté Anna Szekulában; 1668-ban Rozgon Ádám és neje János fiának keresztatyja Ujfalusi János, keresztanyja ennek neje Szekulában. Ugyanott előjőnek 1672-ben mint keresztapa Magyar György, Móré Ferencz, Sivák János, Bordács és több magyar név. 1670-ki alapító levelében Ujfalusi János 12 frtot adott a szekulai fiókegyháznak. Egy 1782-ki anya') A »Székely« nemzeti névről. Századok. 1880. — A magyarországi székely telepekről. Századok. 1880. — Királyi telepítések-e a székelyek? Maros-Vásárhely. 1884. — A szélcelyek régi törvényei és szokásai. 1889. E két utóbbi, más öt kisebb-nagyobb értekezéssel együtt lát-Lató : A Régi Székelység czímű könyvben. Kolozsvár. 1890. 39*