Századok – 1896
Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580
600 JAKAB ELEK. könyvi bejegyzés szerint szekulai Kagyur Zsigmondnál el volt helyezve 40 frt 6°/0-tóli kamatra; Mollovits Mihály szekulai nemesnél 10 frt; Medvedi Anna ugyan szekulai özvegynél 1787-ben 50 frt 6°j0-ra; 1786-ban összeirta a sz.-jánosi egyház javait Kálmán János úr, ugyan ő a szekulai egyház javait is irásba vette; 1681-ben az uj pap így kezdi anyakönyvi bejegyzését: in Szekula natus et baptisatus est infans etc. Máskor így jő elé a község neve: Ex Szecul baptisata est N. N. sat. 1680-ban eléjő Bottházi név, 1688-ban Paulus Ungarus nevű szekulai lakos, 1766-ban eléjő Eérczik nevű kereszteltető apa, ] 782-ben Bibár György, 1783-ban Eged András; Szent Jánoson és Szekulán a nép között azon monda él, hogy Erdélyből indult ki egy Székely őrvonal, Sátoraljaújhelynél volt egyik központja, s végső két pont Magyarország nyugati részében Boleráz, ma Bélafalva és Székely falu vagy Szekul=Sicula, ezektől nem messze a Morva mentében, Jakabfalu és Magyarfalu székely hangzású faluk, túl rajtok van a morva föld. Ugyan a Morva vize mellett Detrekő-Váralján tiz Zechél nevű család van, Szeleskuton egy, Konyhán is egy. Utóbbi — amint az ottani plébános levelében írta — eredetileg Jankovich volt, de sok levén e néven s ez házasság útján atyafiságba jővén a szeleskuti i?ec7ieZ-családdal, ezért nevezték el Zeclielnek. A szeleskúti plébános szerint falujában a Zecliel-nemzetségnév csak mintegy ötven év óta jő elé az anyakönyvekben, s Detrekő-Váraljáról származtak be oda; a detrekő-szentmiklósi anyakönyvben pedig 1790 óta fordúl elé e név. Honnan jöttek ? az anyakönyvben nincs följegyzés róla, s a ma élő legöregebb emberek sem tudják. A konyhai plébános megjegyezte levelében, hogy ő a felső-szeli községben levő kún telepeket (Colonistae Cumani) székelyeknek gondolja, akik mind magyarul beszélnek. Detrekő-Szent-Miklóson is találtam czímeres nemesleveleket, kiadva Pettli Simon György részére 1583-ban febr. 1-én I. Rudolf király által. Kőből épült s tíznél több lakrészt és kamrákat magába foglaló régi háza félig romban ma is fenn van; a falak néhol 21/2 láb vastagok, boltivök lapos köböl való; volt benne egy kápolna alakú, valószínűleg imahely, ami birtokosának nagy ur-voltára mutat, akinek családja ott tartott házi isteni tiszteletet. Ezt a nép ma is nemes háznak nevezi, de a régi birtokosok kihaltak s a ház mások kezén van. Az anyakönyvben ily nevek fordulnak elé: Buda, az 1781-kiben Kovácsics, az 1784-kiben Máthé János* mint azon évben elhalt detrekői várispán említtetik, mely név előttem székelynek látszik s a bejegyzés azt mutatja, hogy