Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

590 JAKAB ELEK. fenn, de a mi megtörtént. Hire járt, hogy a király vármegyéjükbe megy. Egy palócz az esetet tudató bíró előtt erről így nyilatkozott: »Bizony ideje is má, hogy a kirá ellátogasson mihozzánk, mert nálunk nékü úgy sem kirá ő!« A székelyről itt csak azt jegyzem meg: mire büszke ő ? Első, hogy Attila utóda, hogy örökségét ősei fegyverrel szerezték, azzal szolgálja a királyt és hazát s hogy ő szabad ember és nemes. Vagyonnak a székely, mint ezer év előtt a Volga mellett, a sok ökröt s juhot tartja. A kinek hat ökre van, azt mondja: nem cserélnék a királylyal. A székely azt is tudja, hogy ha az uralkodó-ház kihal, a választás és megválasztathatás visszaszáll a nemzetre. A palóczok ősei tűzimádók voltak: azért a Bélkő, Bálványkő, áldozó domb elnevezések, a házakon az Isten-szem jelvényalakja; forásokban, tavak- és kutakban a víz tündére, az emberek közt jó és rosz szellem hite. Babonák: az »éleJc-e haloJc-e fü« jósló, az »igéző fű« gyógyító erejében bízás, a határok és mesgyék tiszteletben tartása erkölcsi érzésök tisztaságát mutatja; váraik mind magyar nevűek: Pogányvár, Baglyas, Somoskő, Salgó, Kékkő, Eülek, Gede stb., határaikon el van szórva a várdomb, várhegy, váralja, várpatak; őstörténeti faluneveik: Kazár, Salgó-Tarján, Óvár, Váraszó, Tibavöl gJ? Budahegy; a faluk mintegy kegyelettel emlegetik ama helyeket, a melyek a ncisüvegü (nagy süvegű) magyarok temetkező helyei voltak. A tájszólásról is valamit; bár ez újabb időben rendszeres mívelőkre talált, legelői áll Balassa József Magyar Nyelvjárások czímű nagybecsű műve. A tájszólás eredetiségét teszik az önliangzók átalakulása, megnyújtása, a mássalhangzók kihagyása vagy megváltozása, a ragozási eltérések, elő- és utóragok különös használási módja, a számításnak az összes magyar nyelvben egyedül álló egy érdekes neme. Lássuk példákban: Vuáros, iédes, uolom, üöröm = város, édes, ólom, öröm. Szeker, kenyer, tenyer = szekér, kenyér, tenyér. Óma, báta, ovasnyi, foment, e vette, bóthajtás = alma, balta, olvasni, fölment, elvette, bolthajtás. g helyett gy liaszrálása : gyisznó, gyió, gyiák = disznó, dió, diák. gy >> g » genge = gyenge. A betűk megcserélése : hedegő = hegedő. Kicsinyítések: malaczka, Ferike = kis malacz, kis Ferencz. Eagozási eredetiség : botva = bottal helyett. Gyere nálunk = hozzánk helyett. Hon mégy ? = hová mégy helyett. Hová mégy ? = A papni = A papékhoz. Hol voltál ? = A kántornitt — kántoréknál.