Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

588 JAKAB ELEK. mit az al-torjai Bálványosvár romja és a székely határhava­sokban talált bálvány-kőemlékek igazolnak. Temetési szertartásai a palócznak sajátságosak. Nem rég­volt az, hogy a meghaltnak ruháit elégették, közeli rokonai koporsójára göröngyöt vagy marék földet vetettek, hogy hama­rább felejtsék (a székelyek, hogy felette könnyebb legyen a. hant), s a gyászünnepet torral végezték be. A székelyeknél is megvan e szokás ma is a ruhaégetésen kivűl. De e helyett egy más volt gyakorlatban e század középéig, az, hogy a halottas­kocsi mellett két lovas kisérő magasra tartott kopját vitt kezé­ben, a mi a meghalt katonai jellegét mutatta, s mikor a koporsó a sírban volt, bele lőttek, jelképezve általa, hogy a meghalt a székely vitézlő rendhez tartozott. A palócz és székely föld természeti fekvése ma is magan viseli azon őskori jelleget, mely a költözködő pásztoréletben s­a későbbi szlávoktól eltanult földmívelésben fejeződik ki. Mind­két nép első és fő életmódja a baromtenyésztés és szántás­vetés. Ezen nyugszik a család, a község, a társadalom. Eöldje és élete egyenlő becsű, hő vonzalommal ragaszkodik hozzá, szent örökségként védi, ebben van ősereje, nemzeti érzületének életforrása. Szívós természete s rendkívüli ellenállási képessége okozta,, hogy a palócz tót szomszédai közt annyi századon át nem tótosodott el; de a közéjök került tót egy-két nemzedéken át palóczczá lett. A titok abban van, hogy a palócz nem vegyül, palócz ifjú csak palócz leányt vesz nőül. Ezért maradt fent ezer és tán több év óta ős nemzeti erejében, megőrizve vértisztaságát s magyar nemzeti egyediségét. Építkezési módja mindkét népnek ma is az, a mi első megtelepedésükkor volt, a mire a természet vitte rá, végein keresztbe rótt s egymásba eresztett faépítés; a ház alakja,, gazdasági épületek, udvar- és kertbeosztás egyforma: kamra,, kisebb, háló és nagyobb mestergerendás lakó ház (a szobák neve mind ház) minden gazda lakán van; gazdasági eszközök: szekér, eke, borona, villa, gereblye, kasza, kapa, lapát, gárgyás kút, sertés- és baromfi-ól majdnem minden háznál ugyanazon szabású s beosztású. Ez azt mutatja, hogy egykor mindkét nép szlávokkal együtt, vagy azok közeli szomszédságában élt, gaz­dasági eszközöket ezektől sajátított el.. A palócz nyelvnek csak kiejtési sajátságai ismeretesek eddigelé a közönség előtt. De ujabb időbeli palócz írók kimu­tatták annak irodalmi tartalmát és fontosságát is. Pintér Sándor, szécsényi ügyvéd és író szerint e nyelv dallamos,, lágy és gördülékeny. Igazolják ezt sok magánhangzói, eredeti-

Next

/
Thumbnails
Contents