Századok – 1896

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 580

SZÉKELY TELEPEK MAGYARORSZÁGOK ELSŐ KÖZLEMÉNY Udvarhely vármegye monographiája megírásával bízatván meg: a palóczokat és göcsejieket, s a vágvölgyi és a bihari székely telepeket tanulmányozni el nem mulaszthattam; mert a két elsőnek az erdélyi székelységgel tájszólási egyezéséről, a két utóbbinak a magyar királyság első korszakában katonai kötelezettségéről és szervezetéről, a múlt század eleje óta, többen, különböző szempontokból kiindulva, irtak; a közelebbi évtizedek irodalmában pedig Hunfalvy Pál nagy tekintélyénél fogva azon egészen uj történelmi felfogás kezdett elterjedni, hogy az erdélyi székelység saját földének és hazájának nem első foglaló ős lakosa, hanem az anyaországból a királyok által határőrizés végett betelepített nép, olyan magyar mint a többi, nyelve is egy és ugyanazon fejlődésü, s csak betelepítése után, határőri kötelezettségénél és hivatásánál fogva, neveztetett el székelynek. Ez az 1891-ben elhalt Hunfalvy elmélete, igazabban kifejezve, hypothesise, a mit legalább némileg kíméletesen 1864-ben: A Vogul fölei és nép czímű művében fejezett ki e szókkal: A magyar krónikaírók: Névtelen, Kézai s utánok a többi mind azt írják, hogy a székelyek a hunnok egyenes maradványai volnának. Ebben nincs lehetetlenség, de történelmi bizonyossággá sem lehet tenni. (352. 1.) Tizenkét év múlva 1876-ban Magyarország Ethnographiája czímű könyvében szövegezte uj tanát, s határozottan kimondotta: hogy a székelyek hunn eredete mese (299. 1.), hogy Magyarországról telepítődtek a keleti határra (301. 1.), s a székely nem jelent SZÁZADOK. 1896. VII. FÜZET. 38