Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Bojnićić Kninski János: Series nobilium. Croatiae; Slavoniae; Dalmatiae 571

TÁRCZA. 571 Athenaeum kiadásában. A ináhdi foglya 1879—1895. időközben tett tapasztalatait, élményeit eleven, szemünk előtt lefolyó cselekményként tárja elénk. Mint osztrák-magyar tartalékos hadnagy hagyja el Pozsonyt, Darfurba indul s e tartomány kormányzója lesz. Lankadatlan, hősies küzdelmet vív a lázadó törzsek ellen, míg végtére 1883-ban deczember 23-án Seriaban a mahdinak megadja magát. Slatin szerencsés megmeneküléséig tartó hosszú, viszontagságos fogsága önkénytelenül eszünkbe juttatja e közmondást : »el umro dauvil bisul ketir« (ki soká él, sokat lát.«) — Az élvezetes, regényvilágba való történelmi becscsel biró olvasmányt, melyet dr. Jankó János ültetett át irodalmunkba, igazán csak melegen ajánlhatjuk a t. olvasó közönségnek. A szövegben Kelly Talbot kairói festő szép kivitelű rajzaival találkozunk. A két kötet terjedelmű mű ára fűzve 6 frt, díszkötésben 8 frt. — SERIES NOBILIUM QUORUM LITTERAE ARMALIS IN GENERAL. congregationibus regnorum Croatiae, Slavoniae et Dalmatiae publicatae et acceptatae sunt a. 1557—1848.« czimen dr. Bojnicií-Kninski János a zágrábi orsz. levéltár igazgatója közrebocsátotta ama nemesek névsorát, kiknek neve a zágrábi orsz. levéltárban őrzött »Acta et articuli dominorum, statuum et ordinum regni« cz. 12 kötetre terjedő jegyzőkönyvekben előfordul. A betűrendes névjegyzék elé bocsátott horvát és német nyelvű bevezetés a nemesség adományozásáról, a nemeslevél kihirdetési módjáról stb. nyújt tájékozást. Habár e bevezetés minden pontjával nem értünk is egyet s nem helyeseljük többek között, hogy benne állandóan magyar-horvát királyt emleget s azt az állítását is, hogy a horvát indigenatus a magyartól különböző volt, elhamarkodottnak tekintjük közzétételét, mindazáltal jó gondolatnak tartjuk s miként a szerző is mondja, kiegészitésül szolgál az az Illésy-Petkó által kiadott »Királyi könyvek«.-nek s a Tagányi Károly a »Turul«-ban közrebocsátott nemeslevél jegyzéknek. — Az IPARMŰVÉSZET 1895-BEN (kiadja az Iparművészeti Társulat) czímű munkával kárpótolta e társulat tagjait megszűnt társulati közlönyük fejében. E munka változatos czikksorozatában a milleniumi kiállításról szóló az, mely most leginkább érdekel bennünket. Két önálló czikk foglalkozik annak iparművészeti részével. Az első, a retrospectiv kiállítás iparművészeti anyagát írja le és pedig a legilletékesebb toll (a dr. Czobor Béláé) erőteljes vonásokban vázolja a történelmi csoportban fölhalmozott kincseket. Mily szemet kápráztató kép tárul elénk. Mily gazdag anyagot talál ott a történész és művész ; nemzetünk múltjának minden nevezetesb ereklyéje egybegyűjtve, szakértelemmel és csinnal rendezve A jelenkori rész iparművészeti anyagának is akadt hivatott