Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Bojnićić Kninski János: Series nobilium. Croatiae; Slavoniae; Dalmatiae 571

572 TÁKCZA. ismertetője (-y.), ki elég biztatót sorol fel arra, hogy megnyugvással tekintsünk hazai műiparunk igazságos megítélése elé. A befejezéséhez közeledő orsz. m. iparművészeti múzeum palotájáról, különösen pedig annak belső felszereléséről sok érdekes tudni valót találunk Lipcsey József czikkében, mely e mellett még a múzeum működéséről és mult évi befejezéseiről is beszámol. Sasváry Ármin a kereskedelmi múzeum házi ipari bazárjának szervezetét, az ott árusított iparczikkeket stb. ismerteti ; P. A. az asztalos ipartestületnek újabban létesített állandó bútor-vásár csarnokát írja le, a melyről a nagy közönség eddig alig vett még tudomást. Külön czikkek foglalkoznak a rohamosan fellendülő üvegfestészetünkkel, a Hauszmann Alajos által tervezett Dorottya-utczai banképülettel, Steindl Imrének a kassai és bártfai templomok belső felszereléséhez készített tervrajzaival. Az orsz. képzőművészeti tanács működéséről és tervben levő ujjá szervezéséről sok eddig ismeretlen adatot találunk az évkönyvnek arról szóló czikkében, mely a tanácsnak egy felette tanulságos véleményes jelentését is közli. Ebben a különböző al-fresco festészeti tehnikák és az üveg-mozaik képek tartósságát összehasonlítva a tanács utóbbiaknak ad előnyt. A művészi és ipari iskolákkal egész czikksorozat foglalkozik. Ebben különösen érdekes Szterényi Józsefnek, a hazai ipari oktatásról irt tanulmánya, melyből meggyőződhetünk arról, hogy e téren már czéltudó politikát követünk, mely üdvös eredményét közeljövőben már bizonyára az iparművészet minden ágában észlelni fogjuk. Mint az iparművészetnek egyik nagy jelentőségű ágáról, a sokszorosító művészetekről tüzetes ismertetést tartalmaz az évkönyv. E mellett a budapesti és sz.-pétervári államnyomdáról, az újabb magyar könyvek illusztráczióiról sok érdekes van lemondva benne. Különösen az utóbbiakról szóló czik, mely a mult évi magyar könyvpiacznak összes kiválóbb termékeire kiterjed, több talpraesett észrevételt tesz, mely közt kiadóink, sokszorosító intézeteink s rajzoló művészeink sok megszívlelni valót találnak. »Válasz«-ában Huszka József, a magyar stilus buzgó apostola, nagy históriai apparatussal erélyesen védekezik ama méltatlan megítélés ellenében, melyben a Művészi Ipar utolsó száma »A székely ház« czímű könyvét részesítette. A külföld iparművészeti mozgalmairól, kiállításokról stb., a kiválóbb szakfolyóiratok tartalmáról, külön rovatban emlékezik meg az évkönyv, mely végül részletesen beszámol a m. iparművészeti társulatnak mult évi tevékenységéről. Ezt nagy részben az ezredéves kiállításba való előkészületek vették igénybe, hol tudvalevőleg kollektiv műipari csoportot létesített. Ezen kívül a társulat még főleg azon fáradozott, hogy biztosítsa a tervbe vett