Századok – 1896

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505

506 AZ AL-DUNA FELSŐ ZUHATAGJAINAK SZEREPE STB, let történelmi, néprajzi és régészeti sajátságaira is kiterjeszkedve, »Danubius« czimű díszművében a későbbi kutatásoknak, sőt sok tekintetben magának a dunai hajózásnak és szabályozásnak is kiindulási alapot szolgáltatott.1

) S a mint Thaly Kálmán jelentéséből tudjuk, a Flórenczben őrzött családi levéltárban avagy a Danubiushoz tartozó térképeken, illusztrácziókon kívül még a horvát és magyar nemesség czímereiről, a magyarok, székelyek, szászok, oláhok viseleteiről is becses rajzokat és munkálatokat hagyott hátra. Egészen az ő nyomdokain haladt, nélkülözve azonban az ő sokoldalú éleslátását és lelkiismeretességét Grisellini,2) a ki pedig igen követelődző, szigorú hangon a felülvizsgáló és bíráló szerepét kisérti meg Marsiglivel szemben. így különösen csak érinteni kívánjuk, hogy a Marsigli által legelőször felemlített hármas felirat (Très lapides petrae montes incisi paululum supra Tatalia) kérdését még jobban összekúszálta, sőt az eredetiség látszatát erősen hajhászó rajzaival is Marsigli szolgai utánzójának kell nyilvánítnom. Tárgyunkra vonatkozólag Aschbachnak 3) a turnuseverini római hídról írt munkájánál közelebb jár Arnethnek 1862-ben a bécsi tud. Akadémia elé tárt jelentése4

) a Tiberius táblákról, csakhogy a helyi viszonyokról ő is tájékozatlan levén, a dunagőzhajózási társulat üzletvezetősége utján Cassian üzletvezető közvetítésével nyert adatokat annyira összezavarta, hogy a szakirodalomban a tényleg létező két Tiberius tábla egyikét hitelesnek el sem fogadhatták s az Safarik belgrádi tanár ujabb tanúskodása daczára a Corpus Inscriptionum Latinarum jegyzetei közé degredáltatott.5) Benndorf és Hirschfeld tanárok a bécsi tud. Akadémiától 1873-ban az aldunai és dácziai feliratok tanúlmányozására kiküldetvén, erre a Dunaszakaszra figyelmüket nem terjesztették ki s beérték a Trajanus tábla sikeres felülvizsgálatával.6) ') Danubius Pannonico Mysicus, observationibus geographicis astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus. Hagae Comitum Amstelodami 1726. Ugyanannak franczia kiadása. !) Grisellini, Versuch einer Geschichte des Temeschwarer Banats. Wien, 1780. 287. lapján s a IV.' szám rézmetszet. 8) Aschbach, Ueber Trajans Steinerne Donau-Brücke. Mittheilungen der к. к. Central-Commission für Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. Wien, Bd. m. 1558. 200 lap. *) Arneth, Archaeol. Analecten. Sitzungsb. der kais. Akademie. Wien, 1862. oktober. 860 lap. 5) Corp. Inscript. Latin. III. köt. II. rész. Additamenta 1024. lapján. III. Viae Moesiae inferioris 1698. számnál megjegyzés Mommsentől. •) Epigraphische Nachlese zum Corpus Inscriptionum Latinorum, Vol. III. am Dacien und Moesien. Hirschfeld- Benndorf, Sitzungsberichte der philosophisch-historischen Classe der kas. Akademie der Wissen-