Századok – 1896

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az Al-Duna felső zuhatagjainak szerepe a rómaiak történetében Trajánus felléptéig 505

AZ AL-DUNA FELSŐ ZUHATAGJAINAK SZEREPE A RÓMAIAK TÖRTÉNETÉBEN TRAJANUS FELLÉPTEIG. A »Yaskapuszabályozás« gyű nevén emlegetett al-dunai szabályozás nagyszerű míveletei a Berzaszkától, illetőleg Felső-Lyubkovától vagyis a Sztenka zuhatagjától le a vercerovai nemzetközi állomással szemben zuhogó vaskapuig szétszórt munkatelepeikkel és mérnöki testületével a régészeti kutatásokra is hathatós segítségül szolgálhatott s az idefűződő történelmi hagyományok felelevenítésére kitűnő alkalmat nyújtott. így siettem én is az aldunai sziklafeliratok összekúszált és Marsigli óta majdnem feledésbe ment kérdésének tisztázásával, miután a Benndorf-Hirschfeld által ugyancsak Marsigli nyomán 1873-ban szerencsésen megfejtett Trajanus táblán kívül a többiről, a közbejött nyomozások daczára, egészen a legújabb időkig bizonytalanságban éltünk.1

) A midőn tehát e feliratokra vonatkozó tanúimányim alapján az Al-Duna zuhatagjaival kapcsolatosan összeböngészett gyérszámú történelmi adalékok feldolgozására vállalkozom, egyúttal Neudech Gyula nyugalmazott csász. és kir. főhadnagynak a Mérnök- és Épitész-Egyesület 1894. január és februári kiadványában megjelent dolgozatáról is meg kell jegyeznem : hogyha mindjárt nem tehetem is magamévá minden tételét és következtetéseit s feliratait nem igazolhatom is mindenben : készséggel hajlom meg főleg topographiai sikerei előtt. Még többet köszönhetünk az Al-Duna régészet-történelmi felderítésben kortársaink közül Kunitz Felix bécsi irónak. a ki még 1860-ban megkezdett és terjedelmes útleírásban közzétett vizsgálódásait 1887/88-ban líjabb felvételekkel kiegészítve, a bécsi tud. Akadémia emlékiratait igen figyelemreméltó jelentéssel gazdagította.2) De az érdem oroszlánrésze az Al-Duna partvidékének régészeti nyomozásában is gróf Marsigli Lajos tábornokot, Budavár ostromának tüzérségi parancsnokát illeti meg. Mint határjárási bizottsági elnök, megbízatásán kivül a bejárt terü-J) Neudeck Gyula, Tíberius útja az Al-Dunánál. A mérnök- és építészeti egyesület közlönyének 1894. 1. és 2. füzetében. s) F. Kanitz, Römische Studien in Serbien. Wien, 1892. Denkschriften der kais. Akademie der Wissenschaften in Wien. Bd. XLI.