Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485

496 TIIALLÓCZY LAJOS. Sorrra véve ezeket a vonatkozásokat, kétséget nem szenved, hogy ebben a formában Diokleas tudósítását nem lehet históriai tények bizonyitékaiúl tekintenünk. A XII. caputban elbeszéli, hogy Tomislav horvát fejedelem Attilát, a magyarok királyát, a ki ellene indult, több ízben megverte. Klaic Alajos *) horvá^ történetíró akkép értelmezi ezt a helyet, hogy Atilla helyébe Árpádot teszi, s azt következteti, hogy Tomislav, a ki egyike volt a leghatalmasabb horvát uralkodóknak, a ki 927-ben megverte Simeon bolgár czár vezérét Alogobaturt, a magyar betöréseket is győzedelmesen visszautasítá, sőt valószínű, hogy a Dráva-Száva közti régi Szlavóniát, mely a IX. század végéig külön fejedelmeket uralt, ő csatolta végleg Horvátországhoz. Történetkritikusnak nem szabad oly esetben, mikor a forrásnak csak egy szövege ismeretes, önkénytesen beléolvasni azt a nevet, mely neki tetszik, még abban az esetben sem, mikor a forrás közölte személy neve, — mint ez esetben nyilvánvaló — anachronismus. Olyan eljárás ez, mint a régi módú etymologizálás, mikor a szavakat egyszerűen elfacsarták.2

) Tény, hogy Attila és Tomisláv egymás mellé téve, képtelenség. Azonban Árpád sem illik oda ; mert Árpád 907 körűi halt meg, Tomislav pedig hitelesen csak 914 és 924-ben említtetik, némelyek szerint 914—940-ig, mások szerint (Smiéiklas, Povjest Hrvatska I. 217—226.) talán 900—930-ig uralkodott: annyi bizonyos, hogy chronologiája pontosan meg nem állapítható, s hogy e két egyéniség kritikailag egymás mellé nem állítható. Ez adatból tehát sem Szlavóniára, sem positive megtörtént tényekre következtetni nem lehet. Mit mond ezzel szemben a magyar hagyomány ? Névtelenünk XLII. fejezetében azt írja, hogy Léi, Bulcsu és Botond, miután meghódoltatták Bulgáriát, megindúlván »a Wazil kapuhoz menének és innen megindúlva a Bacy földet meghódíták s annak elfogott vezérét sokáig vasba verve tartották. Innen pedig megindúlva a tengerig jutának és azon hon minden népét hatalommal és szép szerével Árpád magyar vezér uralma alá hódíták és Spalató városát bevevék és egész Horvátországot meghódíták s innen megindúlva a nemesek fiait túszokúi vevék s Magyarországba visszatérének Árpád Slavonien vom X. bis zum XIII. Jahrhundert. Zágráb, 1882. 18—19. 1. 2) Annál kevésbbé volt szabad egyenesen Árpádra fogni Attilát, mert Mauro Orbininak korábban kinyomatott szövege e helyet illetőleg nevet nem is említ.