Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485

PRESBYTER DIOCLEAS KRÓNIKÁJÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSAI. 497 vezérhez. Kiknek is hadait és minden vitézi tetteit, ha jelen levélem betűinek nem akarjátok hinni, higyjétek a hegedősök csacska énekeinekés a parasztság hiú meséinek, kik a magyarok vitézi tetteit és hadait mind a mai nap'g sem eresztik feledségnek.« Majd meg a XLIII. fejezetben Bulcsu, Bél és Botond a Kulpa-Száva vidékét, Zágráb, Posega és Yalkó várakat veszik be, a XL V-ben Szoárd és Kadocsa beveszik Barancsot (Branicsevot) túl a Dunán, azután »Scereducy« (Serdica, Srêdec, Sofia) várát, Filippopolt s »birák az egész földet Durasu (Durazzo, Drâè) városától a Rachy földig.« A föntebb ei.ilített történetíró 1

) Névtelenünknek ezt az elbeszélését, mert ellenkezik a X. század geographiai helyzetével, mert lehetetlen, hogy lovas népek oly erődített helyeket oly hegyes vidéken könyedén bevegyenek, s mert ezekről a tényekről más tudósításunk nincs, pedig Spalató bevételének okvetlen föl kellett volna jegyeztetni, igen helyesen elveti. A tényeket, mert nem igazolja más forrás, elvetjük ez időre mi is. De Névtelenünk egy helye sem tanulságosabb ennél, mert oda teszi, hogy énekekben s mesékben maradt meg e tettek emléke, tehát a chronologia és geographia, a történetnek e két főkriteriuma hiányzik elbeszéléséből s ezt maga a krónikás jelenti ki. Névtelenünk e mondásával teljesen megegyez Diocleas mondása, hogy ő nem írt egyebet mint a mit apáitól s a vénektől hallott. A két forrás tehát egyenlő értékű, e részben histói'iai tényleges hitele nincs. Sőt tovább menve még inkább kiderül a két forrásnak atyafiságos volta. Anonymusunk a magyar vezérekkel — nem Árpáddal — hódíttatja meg egész Horvátországot, de a mondáknak csak a velejét adja, az egyes kalandokra nem terjeszkedik elbeszélése. Diocleas Attilát megszalasztatja Tomislavval, de aztán a XIII. fejezetben elmondván, hogy utódja fia Sebeslaus lett, mialatt ez a görögökkel harczol Scutarinál (Scodranál) s ezeket veri, addig Attila betör országába, de aztán nyugatnak menve Sebeslaus visszaveszi az országot. Erre nem kell bővebb czáfolat, Tomislav utódja I. Kresimir volt, a ki körűlbelől 945-ig uralkodott, Sebeslaus nevű király, ha Sedes(c)laust annak vesszük, 877—879 között fordul elő. Ha a regefejtő irányt követnők, azt mondhatnók, hogy ime a névtelen adata megegyez Diocleas előadásával, csak össze kell egyeztetni a kettőt. A magyarok elfoglalták tényleg Horvátországot (lásd Névtelen NLII.) ; •) Klaié i. m. 14 — 18. 1.