Századok – 1896
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485
494 TIIALLÓCZY LAJOS. mazhatott a hagyomány meséje az Adria melléki Szvetopelek, a kit azután a Cyrill-Method-féle térítés nimbusába öltöztetve megtett a krónikás egy nagy szláv birodalom monarchájának. Diokleas aligha maga költötte ezt az anachronistikus elbeszélést, valahonnan merítette, mert egyebütt is van nyoma annak. Dandolo Andráskrónikája (lib. VIII. cap. У.) rövidebben, de hasonló ténysorozatos rendben közli ugyancsak a »gót« vérből eredett Svethopolusnak nagy intézkedéseit. E katholikus réven alakúit mondának ténybeli alapja lehetett az a körülmény, hogy Borna horvát herczeg — a VlIL század elején — a pápához követeket küldött, s a kereszténységet elhagyta nép újból megtérítésére püspököket rendelt. Yégleg azután Branimir volt cl Z -J £1 ki YIII. János pápához fordúlván, A római keresztyénségnek hódolt be 879-ben. Arról, — a mit már Lucius is észrevett — hogy horvát és szerb királyokat összezavart, nem is kell beszélni. Diocleas Svetopelek unokájáúl Vladislavot, az »impius rex«-et említi, ez csakis Ladislav lehetett, a ki csak Jámbor Lajos császár segedelmével maradhatott meg országában, ezért gyűlölték. Számos, egyebütt nem található fejedelmeit a komoly történetírás már rég nem veszi komolyan. A régiek közül az éles elméjű Luciuson kívül, egy eleddig ismeretlen szerzőtől eredő krónikás összeállítás a XVII. századból (Padua, városi múzeum, »Antiquitatum Illyricarum« torn. I. p. 110.). mesének nyilvánítja a presbyter felosztását. Épp oly keményen bánik el vele Appendini »Notizie istorico-critiche sulle antichità de Angusei« 1802. I. 75. cz. munkájában. Bagusa mesés régi története egészen a krónikás találmánya. Szláv alapítás szerinte Bagusa, azért Paulimir mesekirályt Bómába meneszti száműzetésbe, azután megalapíttatja vele Bagusát a VII. században. A mint látjuk, óriás törmeléket kell félre hánynunk, míg arra a pár való adatra akadunk, melyek a történet kritikailag megállapított köztudattal egyeznek. Diokleas krónikája tehát — a mennyiben adatait egyéb forrásokból nem támogathatjuk — összeállításának rendszerénél fogva ellenőrzés alá nem vehető adatait illetőleg, föltétlenül elvetendő. Ennek előrebocsátása után áttérünk egyéb magyar vonatkozásaira. Cap. XII. (Crncié.) Tomislav uralkodása idején, a »Regnante Thomislavo Unga- magyarok Attila nevű királya rinorum rex nomine Attila pro- megindítá a sereget megliódol') Muratori XII. 182—183.