Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Presbyter Diocleas krónikájának magyar vonatkozásai 485

PRESBYTER DIOCLEAS KRÓNIKÁJÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSAI. 493 több, különböző időben megtörtént dolognak a czélzatos öszszeállításából indúl ki. (289—291. Luciusnál.) Segedelműl hívja a nagy morva birodalmat, s Szvatoplukot Svetopelek formában az Adria mellé telepíti. A delminiumi (dlmnói) síkon a frank országgyűlések mintájára, országgyűlést tartat ve'le. A hány szláv nemzete van a világnak, az mind neki hódol, nem is említ egyéb nemzetet; messze keleten Iii III. Mihály, a görög császár, nyugaton meg VI. István pápa. Mindezek követeket küldenek hozzá, hogy üdvözöljék. A pápai követség élén egy bíboros áldozár áll, oldala mellett két bíboros püspök, akárcsak a mesében. A világi és egyházi méltóságok 12 napig tanácskoznak, 8 napoií át a szent törvényeket, 4 napig a világiakat »de potestate regis, de ducibus et centurionibus et de statu regis« vitatják. Azután Honorius pápai legátus a »római királyok módjára« megkoronázza. Birodalmának azt a részét, mely északra feküdt az adriai folyók vízválasztójától Siimbramik nevezte, a délit Maritimanak. Ez utóbbit aztán felosztotta Croatia albara (központja Salona-Spalato) és Croatia rubrara (központja Antivari). A salonai suffraganeusok, a kiket említ, körűlbelől a XII. század derekán létezett állapotoknak felelnek meg, csakhogy Epitaurust (Bagusát), mely külön érsekség volt, Salona alá rendeli. Az antivarií suffraganeusok nagyjából egyeznek a II. Sándor pápától Péter antivarii érsek részére kiállított palliumi oklevélben említettek neveivel. Ez az oklevél — a mint Jaffé megállapította — 1067-ben kelt. 1102-ben ezek a suffraganeusok átmentek a ragusai érsekség részére kiállított palliumoklevelekbe, közöttük az ecclesia Bosoniensis. Ezzel ellentétben áll Diocleas Sumbra-ja, vagyis Surbiája, melyet két tartományra oszt: »unam a magno flumine Drina, contra occidentalem plagam, usque ad montem Pini, quam et Bosnam vocavit, alteram vero ab eodem flumine Drina contra occidentalem (így !) plagam usque ad Lapiam et lab, quam Bassam vocavit.« Nem kell magyaráznunk, hogy Diocleas Svetopelekje az ő előadásában légből kapott alak, a kivel bánokat rendeltet« et supanos, id est comités, et sednicos, id est centuriones« s megállapíttat vele egy monarchiát. »Quos, qui velit agnoscere, librum sclavorum, qui dicitur Methodius, legát.« Mindez a delminiumi országgyűlésen történt. Ezeket az állításokat nem kell czáfolnunk. Legfeljebb érdekes tudnunk, hogy Szvatopluk, (Konstantin 2'(ftQSo*}.óy.oq-a) korában a nagy Moráviai uralom leért — ha nem is tényleg — de a vallás révén a déli szlávokig s köztük voltak bizonyára érintkező kapcsolatok. Ebből szár-