Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

BÁTI10KY GÁBOR URALKODÁSA. 39 rásra, hogy julius 4-én lefejeztette a foglyot a kolozsvári pellengérnél s maga is végig nézte a kivégzést:1) Igen feszültté vált a viszony a daróczi találkozás óta. Mind a két fél készülődött, mert mindegyik tartott a másiknak támadásától. Thurzó most elővette Forgáclmak tavaszi tervét s Kassára hivta a felsőmagyarországi rendeket augusztus elejére. A gyűlés a szokott módon intézkedett a katonaállításról s a táborba szállásról, mivel a nádor előterjesztése szerint »az erdélyi fejedelemnek velünk való tetet es barátságával magunknak hízelkednünk igen káros«. A nádor készületei s a gyűlés egybehívása gondolkodóba ejtették Báthoryt. Imreffyt Nagyváradra küldötte, hogy a kint lévő tanácsosokkal együtt intézzék el a vitát és pedig úgy, hogy »ne menne kardra a dolog.« Thurzó sem akarta másként. Imreffy azonban nem mert Kassára menni, a Tiszán túl egy faluban várakozott társaira; lehetséges, hogy Kendi boszújától tartott. Sennyei Miklós, Prépostvári s Fráter alkudoztak a felsőmagyarországi rendekkel Kassán.2) Augusztus 16-én alá volt írva a második kassai szerződés. Az erdélyiek most oly követelésekben is megnyugodtak, melyeket Báthory nem fogadott el a daróczi találkozáskor.3

) A nádor akkor azzal vádolta a fejedelmet, hogy »Szabolcs vármegyének jó részét benne való hajdúkkal egyetemben ő Felsége koronás király urunk birodalmától elszakasztván, dézmáját és egyébb jövedelmét a koronának magának tulajdonítván országunkban országunk törvénye folyását meggátolta«. A kassai szerződés most rendezte Báthory ecsedi uradalmának határait, de élesen elválasztotta a fejedelem földesúri s uralkodói jogát. A kassai pontok értelmében a szabolcsi és szatmári hajdúk is engedelmességgel tartoztak a magyar királynak. Az általános politika szempontjából a második kassai szerződés csak újabb kiadása volt az elsőnek. A nádor meg volt elégedve az eredménynyel. Az ecsedi birtokrendezés oly csere utján történt, mely igen szép birtokokkal gyarapította a tokaji uradalmat. »En azért, édes szívem ma jól jártam« — írja a nádor nejének a cserére czélozva. De nem ez volt a döntő. A béke meg volt mentve, legalább ') Segesvári Krónikája Mikó : Erdélyi Tört. Adatok IV. 175 1. 2) Mátyás levele Tliurzóhoz (Act. Thurz. Fasc. 23 nro 14.) és Szilágyi : Báthory Gábor 95 l. 3) Nem álí tehát az, a mit Weiss Mihály után többen írnak, hogy Imreffy el sem búcsúzva Báthorytól Kassára szaladt s ott alkudozott a magyarországiakkal. Imreffynek megbízása volt a fejedelem részéről s különben nem is ment Kassára. L. Imreffy lev. 1610 julius 30. (Act. Thurzó Fasc. 39 nro 5). A nádor előterjesztése a kassai orsz. gyűlésen (Act. Th. Fasc. 11. nro 25) és Thurzó 1610-ik levelei nejéhez.