Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

40 ANGYAL DÁVID. BÁTHORY GÁBOR URALKODÁSA. remélhető volt, hogy a hajdúk támadása s a jobbágyok lázongása elmaradnak. De vajon remélhette-e a nádor, hogy az udvar megnyugszik Illésházy szerződésének megújításában У E remény nélkül meg nem egyezett volna az erdélyiekkel, hanem aggodalmait azzal némította el. hogy a békének megmentésével minden esetre igazolhatja eljárását. Báthory nem a legjobban fogadta visszatérő követeit. Úgy látszik, hogy sokáig haragudott Imreffyre. Erdekeinek gondosabb megóvását kivánta volna. De fnivel figyelme lassanként más felé fordúlt, elfogadta a szerződést, aláíratta rendjeivel s s/.ívesen vette volna, ha a szeptember végén Bécsbe küldött Péchy Simon s Erdélyi István a ratifikált példánynyal tértek volna vissza. Ezt azonban hiában várta. Az erdélyi követek Bécsbe érkezese előtt a nádort az udvarhoz hívták. Mátyás tanácsosai valószínűen megmagyarázták Thurzónak, IK gy A szerződést nem ártott megkötni, de most már Rudolf császárral megalkudott a király s így nem szükséges a kassai szerződést megerősíteni. Mennyivel okosabb volna megbuktatni Báthory Gábort. A dolog nem is volna lehetetlen, lia a titkos megbízással utazó Cesare Gallo Erdély szomszédjait felbujtja a fejedelem ellen. Thúrzó nem igen védelmezhette Báthoryt, inert butos hirek érkeztek a hajdúk meg megújuló nyugtalanságáról s az erdélyi hadi készületekről. Kénytelen volt tehát megegyezni Khlesllel s Krenberg kanczellárral arra nézve, hogy az erdélyi követeket különböző ürügyek alatt Bécsben keil tartóztatni mind addig, a mig Cesare Gallo vissza nem érkezik. Az ürügy hamar meg volt. Az Erdélyből hozott okirat néhány szóban kiilömbözött a Kassán szerkesztett példánytól. A kisebb tollhibákat a követek is ki akarták javítani. De volt lényegesebb eltérés is. A törökre vonatkozó záradéknál az erdélyi példányban határozottan ki volt emelve, hogy Erdély nem tartozik segítséget adni Mátyásnak a porta ellen, mig a török okot nem ád reá Erdélynek. Ez utolsó szó nem volt meg a kassai példányban, már pedig e szó nélkül czélzatos magyarázattal úgy lehetett értelmezni a szóban forgó záradékot, hogy E.dély nem tartozik ugyan segítséggel Mátyásnak a király részéről megindított háborúban, de ha a török a támadó, akkor Erdély is köteles fegyvert fogni. Legalább úgy liiszsziik, hogy Báthory e czélzatos magyarázatnak akarta útját állani az Erdélynek közbeszúrásával. Péchy és Erdélyi nem merték e pontot megváltoztatni s így hosszas veszteglés után eredmény nélkül távoztak.1) Báthory ez eljárást nyugodtan tűrte. Tulaj') A nádor propositiói eml. helyen, Thurzó levelei nejéhez id. h. И. к. 275. 1. Szilágyi: Báthory tört. 320. 1. Erdélyi orsz. Èml. VI. 40,