Századok – 1896

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Báthory Gábor uralkodása - I. közl. 23

38 ANGYAL DAVID. letelepedett hajdúkat is »hittel kapcsolta« Erdélyhez. Az előző évek történetéből jól tudta mindenki, hogy minő hatalma van annak, a ki a hajdúkkal rendelkezik. A tiszavidéki nemesség nem érezte magát biztosnak otthonában, inert a jobbágyok is megirigyelték a hajdúk szabad életét és mivel »amaz útfélen vetett borsó módjára kezdett dolguk lenni« a hajdúk garázdálkodásai miatt, attól lehetett tartani, hogy elkeseredésökben magok is a pusztítók közé állanak. Thurzó is próbálta megnyerni a hajdúkat a királyi szolgálatnak, hanem Báthory áldozatkézsége s törekvései nagyobb hatással voltak a hajdúk vezetőire. A fejedelem igen érzékenyen sebezte a nádort, midőn azt írta neki. hogy nem hadi vállalatra gyűjti a hajdúságot, mint a nádor gondolta, hanem a Thurzóval való személyes találkozás fényét akarván emelni Nagy Andrást, a kapitányokat s a hadnagyokat hívja magához — »minthogy Nsgd olyan igen hivatta őket, hogy Nsgddal magunk megismertethessük őket«. Ily körülmények közt nem igen csodálkozhatunk azon, hogy a nádor és a fejedelem személyes találkozása a királydaróczi mezőn Szatmár és Tasnád közt eredménytelen volt. Nagy pompát fejtett ki a két úr. Báthory vagy ötezer ember kíséretében szállott Tasnádra. Thurzót csekélyebb, de »tekintetesebb« kiséret vette körül. A junius 8-iki találkozásnál »igen egymásra vigyáztak«, hogy egyik se szálljon le előbb a másiknál. A találkozás után is jártak még a követek ide s oda, de mind hiában. Báthory nem akart elállani az Illésházyval kötött szerződéstől. Thurzó azt fejtegette, hogy Erdély Oláhországgal és Moldvával együtt elismerve a magyar korona fenhatóságát helyet foglalhatna II. Mátyás országainak szövetségében, ha a szerződés kivétel nélkül minden ellenség s így a török ellen is irányulna. Erre a pontra Thurzónak súlyt kellett helyeznie, mert tudta, hogy különben el nem fogadják a szerződést Bécsben. Itt azonban a nádor engedett volna, lia Báthory a hajdúk és határszéli birtokok ügyében előzékenységet mutat. De Báthory e kérdésekben makacs volt s nagy terveire gondolva nem akarta kihagyni a szerződésből e végzetes szót : a török kivételével. Thurzó bizonyára eljárt a királynak abban a megbízásában, hogy igyekezzék megmenteni az elfogott Kornis Boldizsár életét, ha még nem késő. Báthory azzal válaszolt e közbenjá>) Hidvéghi Mikó 182 s 272 11. Weiss : Liber Annaliumja 214 1. Szilágyi: Orsz. Emi. 168 1. s a Báthory Gábor történetének Függelékében közölt levelek; Báthory levelei Thurzóhoz 1610. (Act. Tliurz. Fasc. 95 nro 3, 4 s 8.) s Thurzó 1610-iki levelei nejéhez id. h. И. к.