Századok – 1896

Értekezések - LEHOCZKY TIVADAR: Kolonich alapítvány a Rákóczyak korából 438

J.EIIOCZK Y T. KOLONIOII-ALAPITVANV A IIÁKÓOZYAK KORÁBÓI., 439 azokat tiz évig tehermentesen, azontúl pedig tizedadás mellett élvezze, mely tized a szepesi kamarának természetben vagy pénzül volt adandó.1

) De ebből alig ha volt néhány hordónyi sósvízen kívül egyéb haszna, mert ha Beregmegyében, különösen a Háthegység nyugoti lejtőin mutatkozik is némi nyoma a sórétegnek. mennyiben az egyes völgyekben fakadnak ily sósforrások, melyeket a hatóság inagas palánkokkal vétet körül, de a kősó nagyon mélyen fekhetik a föld gyomrában, melyhez nem fértek. (Drágabartfalván a belső telkeken is fakadnak ily sósforrások ; azért 1729. évben is tett az uradalmi igazgatóság a felsőbbségnél kérdést az iránt, hogy szabad-e jobbágyainak e sósvizet használniok ; mire válaszúi a máramarosi kincstári igazgatóság a forrásokat betömette s eltiltotta. Ez okból itt ily dombot maiglan CárszJci horb-пак, azaz császári halomnak nevezi a nép.) 1666. évben pedig á királyi udvari kamara felhívta Yeselényi Ferencz nádort, • adna véleményt arról, mikép lehetne a Rákóczy-családnak a munkácsi, sárospataki, ecsedi, tokaji és regéczi várakat s azokhoz tartozó uradalmakat ujabban adományozni, hogy az özvegynek adott királyi szó megtartassék s a fiskus igénye se veszélyeztessék ; mire nézve azután különféle ellenkező véleményeket terjesztett be az esztergomi érsek, az udvari kanczellária s a szepesi kamara igazgatósága, melynek élén Selb Gábor tanácsos és királyi jogigazgató állott.2) E közben az ifjú Rákóczy Ferencz felserdülvén s szíve sugallatát követve, Zrinyi Péter és neje Frangepán Anna Katalintól 1643. évben született Zrínyi Ilona kezeért esengett s midőn csakhamar a trencséni fürdőben az eljegyzést megtartá, őt új rokonai Zrinyi Péter, Frangepán Ferencz, Nadasdy Ferencz és Veselényi Ferencz beavatták azon titkos szövetségbe, melynek, mint tudjuk, czélja elébb az ország zilált állapotának javítása, később pedig eltörpült magánérdek volt. Zrinyi magát török és franczia segedelemmel Magyarország. Rákóczy Ferenczet pedig Erdély fejedelmévé óhajtá emeltetni. Elbizakodottságukban annyira mentek, hogy egyéb befolyásos helyeken kívül a szövetségesek báró Schönborn Fülöp János, mainzi érsek és választó fejedelem s birodalmi főkanczellártól is kértek gyámolítást ; ki azonban e helyett nemcsak a bécsi udvart csakhamar értesíté e titkos szövetségről s arról, hogy tőle is segélyt kértek,8) hanem ellenkezően az érsek igért s felajánlott a királynak segedelmet, ') Ugyanott 762. cs. 33. к. •) и. "о. 679. CS. 51. к. aJ Pauler Gyula, Yeselényi összeesküvés 54. 108. 29*