Századok – 1896

Értekezések - LEHOCZKY TIVADAR: Kolonich alapítvány a Rákóczyak korából 438

t 440 LEHOCZKY TIVADAR. S Rákóczy 1670. övben csakugyan tényleg megkezdé a támadást ; Sárospatakon elfogatta a vendégeiül meghívott tokaji cs. parancsnokot tiszteivel együtt s összeszedett nyolczezer lovas és négyezer gyalog fegyvereseivel Ónod, Kálló és Szendrő elfoglalása után Munkács felé is közeledett, hogy e fontos várat magának biztosítsa; de itt édes anyja, ki fia veszélyes vállalatát mindig ellenzé, zárt kapuval és ágyúlövésekkel fogadá s elutasítá őt, minek következtében ismét Tokaj alá ment s azt ostromolni kezdé. Hol értesülvén arról, hogy a császár, ki Rákóczyt s szövetkezett társait honárulóknak s felségsértőknek bélyegzé s hogy a megindított tekintélyes seregek nemcsak a Dráva körűi akadálytalanul előre nyomúlnak, hanem Spork cs. altábornagy ellene is siet a felvidékre, megrémülvén merész vállalata veszélyétől, csakhamar elbocsátá sárospataki foglyait és felfogadott zsoldosait, ő kevés kíséretével a beregszentmiklósi kastélyba menekült, hol egyideig titkon tartózkodott, míg feje felől a villámterhelt fellegek elvonúltak. Lipót király 1670. április 22-ről kibocsátványt is intézett a megyékhez, melyben inté a népet, hogy a felkeléstől óvakodjék s az Eperjesre kitűzött gyűlésen senki részt ne vegyen.1) Az elég gyorsan véget ért összeesküvés gyászos következését tudjuk : Zrínyi és Erangepán egy év múlva Német-ITjhelyt, Nádasdy pedig Bécsben lenyakaztattak s a murányi várban lefoglalt iratok alapján háromszáznál több egyén, többnyire protestáns úr és pap, a pozsonyi vésztörvényszék elé idéztetett és hurczoltatott ; Rákóczy Eerencz pedig csupán anyja s a jezsuiták közbenjárására tetemes pénzáldozattal válthatá meg fejét oly feltétel alatt, hogy összes váraiba császári őrséget fogadjon. Rákóczy 1671. május 27-én zemplénmegyei borsi kasté lyában, Szentkirályi István és Kolonith Mátyás, leleszi konvent küldöttei előtt kiadott iratában elismeré, hogy elcsábíttatván, ő felsége ellen fegyvert fogott, de megbánván meggondolatlan tettét és bűnét, miután a kegyes szívű király, anyja, Báthory Zsófia közbenjárására életének megkegyelmezett s arra kötelezte, hogy az ellene, Felső-Magyarországba Spork vezérlete alatt indított császári had költségei fedezéseid négyszázezer forintot fizessen a kincstár számára, készpénz hiányában kénytelen birtokait elzálogosítani. Ebből ötvenezer forint beszámíttatván trencséni jószágába, 150 ezer forintot élelmi czikkekben és járulékokban, 200 ezer forintot pedig ') Boregmegxei levéltár ХХХ1П. cs.