Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - II. és bef. közl. 394

WERTHEIMER EDE. AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 399 tásra és mindenekelőtt a nádor közvetítő művészetére volt szükség, a végből, hogy az ellentét gyógyíthatatlan összetűzésre ne vezessen. Végre heves szócsaták után megajánlottak a 8000 ujoncz helyébe a követek 12.000-et és segély fejében megszavazták a földbirtok tiszta jövedelmének 1

e

-át. valamint az ingó vagyon egy százalékát ennek becsértéke alapján. Viszont azonban ellene szegült az országgyűlés Károly főherczeg azon kívánságának, hogy a hadsereg kiegészítésének megfelelőbb módozatául a kapitulácziót fogadja el és tovább is ragaszkodott a, régi toborzási rendszerhez. Ámbár a rendek a királyi előterjesztések közül a két legfontosabbat kedvezően intézték el, azért Bécsben még sem voltak az ő renitens magatartásukkal megelégedve. Vay tábornok, Vay József egyik fivérének letételével, ki az országgyűlésen nagyon merész kifejezéseket használt, meg akarták mutatni, hogy a kormány szigorú büntetéssel sújtja, mindazokat, kik a trón iránt a köteles hódolatot figyelmen kívül hagyják. Csakhogy az erélynek vajmi csekély fokára vallott az, midőn a kormány az eljárása okozta általános ingerültséget nyomban csillapítani igyekezett a lefokozott tábornok rangjának visszaadásával.1

) Ezzel a szólásszabadság joga, mely megköveteli, hogy az országgyűlés tagjait ott tett nyilatkozataikért ne üldözhessék, megóvatott. Sőt Nagy Pálnak szándékában állott volna egy oly törvény indítványozása, mely megtiltja a királynak, hogy oly vétségeket, aminőt Vaynak tulajdonítottak, előzetes rendes vizsgálat nélkül megbüntethessen. Alig csöndesült le a nádor bölcs közbenjárásával a támadt zivatar, midőn három királyi leirat érkezett Budára, melyek az udvar és alsó tábla közötti ellentétet újból teljes mértékben fölidézék. Miután a rendek a pénzsegélyt és az ujonczokat megszavazák, a bécsi kormány az országgyűlés ') A közelel>bi részleteket 1. id. művemben id. к. 263 s к. 1. Fölemlíteni óhajtóm e helyen, hogy midőn Vay tábornok önigazolás végett Bécsbe, Ferencz császárhoz sietett, egyidejűleg sok főúrtól, mint fültanúktól bizonyítványokat szerzett be arra nézve, hogy semmit sem mondott, mi a császárt sérthette. E bizonylatokat latin és magyar nyelven sokszorosítva, a különböző vármegyéknek megküldte, így felebbezvén, mintegy a nemzethez. Erről az eljárásról Sumeraw a következőket mondja 1807 aug. 21-iki előterjesztésében (В. M.) : »Dies ist nicht die Art, die etwaige Schuldlosigkeit vor Ew. Majestät allerh. Thron zu erweisen und Aufnahme in Gnaden zu erwirken, dies ist die Art, den Partheigeist zu nähren, dem Ew. Majestät landesväterliche Absichten wiederstreben, den Theil der Stände in ihrer Opposition beharrlicher zu machen und eine eingreifende Gährung der Gemüther vorzubereiten.«