Századok – 1896

Értekezések - MATUNÁK MIHÁLY: Érsekujvár alapítási éve. 1545. 348

TÖRTÉNETI IRODALOM. 349 görögökkel és rómaiakkal oly behatóan foglalkozik, semmiféle felvilágosítást nem találunk. E népek hadügye teljesen mellőztetett. Helyesen és előre megállapított terv mellett a munka bizonyára több tért szentelt volna nekik s kevesebbet az ó-kornak, s ha az első kötet nagyobb része görögök és rómaiak helyett az említett népekkel foglalkozik, a két kötet külsőleg sem különböznék oly feltűnően egymástól, mert a második kötet anyagának nagy része belefért volna az elsőbe. Az utolsó és legnagyobb fejezetet szerző, mint már jelzem, a magyar hadügynek szenteli és pedig igen helyesen. Mindazáltal a magyar olvasó épen e nagy fejezetben fogja leginkább észrevehetni, hogy lényegileg dilletáns, kezdő történész munkájával van dolga. Egyetlen egy korszak sincs, melynek hadügyéről ez a fejezet feldolgozott, kikerekített, teljes képet adna. Töméntelen részlet, száraz adat van benne a nemzeti állam minden korszakából, de rendszeres egészszé feldolgozva egyik sincs. Szerző itt is sokszor összezavarja a hadtörténelmet a hadügy fejlődésével, 12 oldalon taglalja a morva-mezei csatát s a vele kapcsolatos eseményeket, 15 oldalon adja a nikápolyi csata leírását s a hozzá fűződő eseményeket, a melyeket ebben a. munkában senki sem keres s melyek nagyban zavarják az előadás egységét és összefüggését. De akad ilyen zavaró a fejezetben még több, mert tele van szó szerinti idézettel régi és modern Íróktól, mely idézetek helyett az a közönség, melynek a munka szánva van, méltán összefüggő feldolgozást várt volna. így például Bölcs Leóból szó szerinti fordításban ad 4 oldalt : Zsigmond király 1433-ki katonai rendeletét czikkelvről-czikkelyre 4 oldalon kivonatolja, további 41 2

oldalon közli a bandériumok létszámát, 2 oldalon egy másik decretum pontonként való kivonatát, 3 oldalon szószerint adja Mátyás király egy ismert levelét. Valami 2 más oldalon Bonhniusból nyújt fordítást, 31

2 oldalon egy 1705-ki rendeletet, 3 oldalon kivonatolja: a Károlyi-huszárezred szervezetére vonatkozó szabályzatot. 3 oldalon eredeti német nyelven közöl egy 1745-ki rendeletet, mely szerint a sárga-fekete szín nem családi színük a Habsburg-Lotharingiaknak, 4 oldalon a Greven-ezred kérvényét, 1 oldalon Czobor leírását a tornai várról, 2 oldalon Kritobulosz könyvéből az ágyúöntésről szóló részt adja. Mindezek. az 1745-ki rendelet kivételével, ismert dolgok, sőt részben, mint e rendelet maga, nem tartoznak a munka keretébe. Másfelől általában nem szószerinti közlést, nem is kivonatot, hanem feldolgozott egészet vár az olvasó ezen munkától, mert hogyan alkothat magának a laikus kellő képet az ágyúöntésről Kritobulosz alapján? Ilyen képet rajzolni a munkáról magá-