Századok – 1896
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310
ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. .'333 leet valaki esetleg a veszprémi isJcola egyetemi rangja mellett felhozhat. Azt mondhatná valaki : Hiába bizony minden beszéd. — egyetem (stúdium generale) volt az a veszprémi iskola, hiszen maga IV. László király is a párisi iskolához hasonlítja.1) De mélyedjünk el csak kissé az okiratban s nyomozzuk az igazi értelmet. IV. László király azt mondja 1276-iki oklevelében, hogy a veszprémi iskola a többi magyarországi egyházak iskolái között, tanítóinak kitűnősége és tanulóinak nagy száma által, úgy tündöklött, mint Páris iskolája a francziaországi iskolák között.2 ) Ezen szavak tehát nem azt jelentik, hogy Veszprémben is egyetem volt, miként Párisban : hanem, hogy a veszprémi iskola is — tanárainak képzettségét és tanulóinak létszámát tekintve — ép úgy első volt az összes magyarországiak között, mint a párisi valamennyi franczia iskolával szemben. Szóval IV. László király Páris és Veszprém iskoláját nem egyetemi fokukat, hanem tanáraik tanultságát és a hallgatók számát tekintve vonta párhuzamba. Eddig éppen az volt a tévedés oka, hogy az összehasonlítás alapjáúl Páris és Veszprém iskolájának egyetemi rangját tekintették. Az előzőnél kissé nyomósabbnak látszik azon tény. hogy IV. László király szavai szerint a veszprémi iskolában, a hazai jog megőrzése czéljából, a jogtudományt is művelték, sőt ez játszotta a legfőbb szerepet.3 ) Már ekkor két külön tudománykört képezett a kánoni és a római jog. A hazai jogról, mint rendszerről, természetesen még szó sincs ekkor ; — s így tanításáról sem beszélhetünk. IV. László király okirata is tehát csak e kettő egyikéről szólhat. De kérdés, melyikről ? A római jogról nem; mert nálunk a jogélet nem a római jog alapelvein nyugodott, — s így tanításának sem volt czélja, S ha tanították volna is, szerepe mindig csak másodrendű marad vala a kánoni joggal szemben. Nem marad tehát más hátra, mint hogy az oklevél szavait a kánoni jogra értsük. S ebbe teljesen bele nyugodhatunk. Mert az államélet irányítása nagyrészt az egyháziak kezében volt ; ezek jogviszonyait meg igen sok tekintetben, sőt még másokét is több dologban csak a kánoni jog szabta J) »prout Parisius in Francia« (Fejér : Cod. Dipl. Т. Л*. Vol. И. 347. 1.) г) U. az: U. о. 3) Fejér : Cod. Dipl. T, Y. Vol. II. 347. 1.
