Századok – 1896
Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310
ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. .'315 megtanították.1 ) A születést és kiképzést oly összefüggésben olvassuk, bogy mind a két tény színhelyéül Esztergomot tarthatjuk. De éppen ez a körülmény tévesztett meg sokakat. Mert így okoskodtak: István Esztergomban tanulta a grammatikát, tehát itt volt is iskola, — és pedig székesegyházi, vagy káptalani. Ez pedig erős tévedés. Mert István a grammatikát gyermek korában tanulta, s így székesegyházi, vagy káptalani iskolába Esztergomban nem járhatott; hiszen az érsekséget s vele a káptalant ő — István — alapította. A legenda szavait tehát úgy kell érteni, hogy Istvántfejedelmi atyja, aki hazánkat Nyugattal kapcsolatba hozta, magán úton — lehet,hogy Esztergomban — taníttatta a grammatikára, hogy megadja fiának azon ismereteket, melyek Nyugat-Európában ekkor a főbb követelményekhez tartóztak. Van azonban más szempont, mely az esztergomi székesegyházi iskola létezése mellett szól. így Esztergom érseki székhely. Bajos elgondolni, hogy éppen az egyházi középpont maradt volna iskola nélkül. Ez azután az egész Arpádkorszakon át, sőt még tovább is fennállott, miként okiratainkból kiderül. Hiszen ezek »magister scliolarum«-ról,2 ) »schola,sticus«-ról,3 ) olvasókanonokról (lector),4) és éneklőkanonokról (cantor)5) a XII. századtól ') Legenda S. Stephani Minor cap. III. (Endlicher : Eer. Hung. Mon. Arp. 155.) 2) Knauz : Monum. Eccl. Strig. I. 180. 3) Fejér: Cod. Dipl. T. III. Vol. I. 130. 1.; T. V. Vol. I. p. 275. 4) Knauz : Monum. Eccl. Strig. I. kötetben előfordul : Jakab (1209—18) a 193, 194, 196 és 219 lapokon; Benedek (1225—36) a 256, 261, 265, 268, 273, 274,279, 285 és 316. 1.; Bikárd (1231—43) 279, 335 és 356 1.; György (1244—48) 357, 359, 369 és 375. 1.; Siikösd (1255—85) 424, 428, 444, 451, 452, 454, 500, 517, 538, 563, 566, 581, 587,591,592, 598, 601, 607, 611 és 673. 1. és a II. kötetben: 26, 45, 49, 61, 73, 78, 85, 114, 123, 124, 125, 146, 153, 162, 171, 179 és 194. 1. ; Ozyprián (1286 — 1301) 216, 221, 222, 224, 225, 243, 245, 248, 250, 489, 491, 866 és 867. 1. -— Vojnits Döme az esztergomi főgymn. Értesítőjében (1895. 26—27. 1.) szintén felsorolja az esztergomi lectorokat. — A Nemzeti Múzeumban van egy 1272-iki oklevél, melyen Sükösd (Sixtus) olvasókanonoknak hosszúkás függő pecsétje látható. A pecsét Sükösd lektort ülő helyzetben ábrázolja ; előtte könyvállvány (pulpitus) van, melyen kinyitott könyv látható. Ezen érdekes pecsétre Kammerer Ernő t. barátom hivta föl figyelmemet. 6) Knauz: Monumenta Ecc-1. Strig. I. kötetben: Gaufridus (11 S3) 128. 1.; Domokos (1208—10) 186, 193, 194, 196. 1.; Amand (1218) 219.; Hyke (1233) 291. 1.; Péter (1243) 355. 356. 1.; Bensa (1247 — 55) 366, 371, 425. 1. ; Bálint (1259—83) 456, 528, 564, 568, 587, 607 és 072 1. és a II. kötetben 72, 161 és 475. 1; Urkundinus (1294) 355. 1.; Jakab (1297) 397,398, 406, 754, 774, 776 és 867. 1. — Vojnits Döme: Az esztergomi