Századok – 1896

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetem létkérdése - II. közl. 310

314 ÁRPÁDKORI KÖZÖK TATÁSÜGYÜNK hanem összeszedi könyveit s Mór kiséretében megindul Csanád felé. Megérkezésének Valter örül legjobban. A nehéz munka egy részétől fölszabadul, midőn Gellért püspök a lectori teendőkkel Henriket biz ta meg, az ő kezében meg az éneket hagyta. így szervezkedett még Szent István életében a csanádi székesegyházi iskola, melyre Dél-Magyarország művelődésének szolgálata várakozott. A Gellért-legenda alapján tehát a csanádi és székesfehérvári iskolát névszerint ismerjük, sőt ezen utóbbinak létezését még a XIII. században is tudjuk. — hiszen III. Honor pápának 1217-iki levelében »Scholasticus Albensiscról olvasunk.1) De a Gellért-legendájából még azt is megértjük, hogy a Dunántúlban Székesfehérváron kívül másutt is kellett lennie ilyen iskolának. Hiszen Gellért a Dunántúlra küldte követeit, hogy iskolát végzett egyéneket, vagyis papjelölteket szedjenek össze. Azt pedig tán még sem szabad gondolnunk, hogy az egész Dunántúlban csak Székes-Fehérvárott — ha mindjárt királyi város volt is — létezett káptalani iskola, a püspöki székhelyeken — Pécs, Veszprém és Győr — meg nem. Maga az egyházi szervezet, a káptalanok helyzete és feladata, a térítés következtében hirtelen követelt nagy papi létszám s azon tény, hogy a közfelfogás a Dunántúlban sok iskolázott egyénről tudott, bizonyítja már Sz. Gellért korában a dunántúli székesegyházi, vagy káptalani iskolák létezését egyik-másik, ha nem is mindegyik püspöki székhelyen. Nem alaptalanul vesz észre Balics2) egy keletkezőben levő iskolát Pécsett. Bonipert, Pécs első püspöke, ugyanis Hilduint azon megbízatással küldi Fulbert chartresi püspökhöz, hogy tőle Priscián munkájának egy példányát kérje el. S csakugyan valószínű, hogy nem Bonipertnek magának, hanem pécsi iskolájának volt szüksége e műre, amely az ekkori triviális iskolákban közkézen forgott. A veszprémi iskola létezését Szent István korában ezen tanulmány folyamán fogom igazolni. A kisebb legenda előadja, hogy Sz. István Esztergomban született. S mindjárt ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a grammatika tudományára még mint gyermeket teljesen >) Fejér : Cod. Dipl. T. III. Vol. I. 228. 1. — Theiner : Monu-menta Hist. Hung. I. 8. 1. 2) Balics: A róm. kath. egyház történelme. I. 457.1.— Fejér: Cod. Dipl. T. I. 287—288. 1.