Századok – 1896

Értekezések - WERTHEIMER EDE: az 1807-ik évi magyar országgyűlés - I. közl. 293

AZ 1807-IK ÉVI MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS. 303 ohajták az ő teljes tönkrejutását.1

) Egyáltalában nem volt szükség hazánkban Napoleon nevének varázsára a czélból, hogy a nemzet valamelyik osztálya a bécsi udvar ellen oppositiöra hangoltassék. Minden külső ösztönzés nélkül is, mint már említve volt, el volt szánva a köznemesség, a főrendek többségével ellentétben, arra, hogy a királyi hatalomnak Bécsben tervezett és keresztülvinni szándékolt megerősítését minden áron megakadályozza. Ezek a köznemesek, a bécsi államférfiaknak minden követelése mögött, hatalmuk aláásására irányuló titkos czélzatot gyanítottak. A magyar nemes, az alkotmány ez elszánt védelmezője, a miatt jutott ferde világításba. hogy ő, nem törődve az új idők haladásával, önös módon csakis jogaihoz ragaszkodott és mit sem gondolt a sok ezer paraszt nyomorával, kiknek vajmi szánandó sors jutott osztályrészül. Soha sem szabad felednünk, hogy amaz, az alkotmány csorbítatlan fenntartásáért oly elszántan küzdött nemeseknek elenyészőleg csekély része gondolt arra, hogy az alkotmány jótéteményeit ama velük egy égboltozat alatt élő, szerencsétlen lényekre is kiterjeszsze, kiknek számára az akkori Magyarországban nem létezett semmiféle jog és igazság. Bár sejtették, hogy az az alkotmány, mely csak a nemesség javára állott fenn, alig lesz a franczia forradalom által fölszínre hozott és mindenfelé elterjedett, új eszmék hatása alatt hamisítatlan középkori állapotában fenntartható. De ép ezért küzdöttek mindazok, kik abban a fölfogásban nevekedtek föl, hogy a fennálló alkotmány azonos az ő személyes kiváltságaikkal, annak mindennemű átalakítása ellen, épp ezért feleltek ők a bécsi udvar minden kívánságára egy rideg nemmel, mi által a »nem-lehet-párt« elnevezésére tettek szert.2) Ösztönszerűleg ') Jelentés 181-2 decemb. 23-áról. — Mailátb Ignácz gr. Hager báróhoz. Budán 1813 jul. 19. -— Egy szabolcsi nemes így kiáltott föl a megyegyűlésén : »si Constitutionen uostram salvare volumus, istum hominem (Napoleon) humiliare et annihilare debemus. — Jelentés 1813. aug. 5-ikéről. — Az 1813 aug. 28-iki jelentés a következőket tartalmazza: »Alle Briefe (a Magyarországból jövők) können den Enthusiasmus nicht genug schildern, welcher alle Stände seit dem Augenblick des erklärten Krieges (melyet t. i. Ausztria üzent) gegen Prankreich ergriffen hat«. Pragner őrnagy sauerbrunni fürdőgondnok Bártfa mellett, ezeket írja 1813 aug. 19-én : »Kurz zu sagen, die Hungarn befürchten, die Polen hoffen noch alles von Napoleon und dem sich vorwärts drängenden Zeitgeist, weshalb Erstere für den Krieg —Letztere für den Frieden mehr gestimmt scheinen.« B. M. -) Göhausen rendőrfőigazgatósági irattárnok jelentése Magyarországról. 1807, okt. 15-éről. E jelentéshez, melyből jelen műhez sok érdekes részletet merítettem, Hägen báró a legf. udvari rendőri hivatal elnöke a következő megjegyzéseket fűzi, 1807 okt. 20-áról kelt előterjesztésében : »Seine Wahrnemungen über den Geist der hungarischen