Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon 199

204 TIIAI.LÓCZV LAJOS. az európai politikával s ő le/íeíett az, a ki vejét Gézát figyelmeztette »azon veszélyekre, melyek a nemzetet fenyegetik, ha az eddigi irányban folytatja életét: ázsiai, félig nomád módon rabolva, kalandozva él Európa polgárosodottabb népei közt, pogány vallásán marad a keresztyénség közepette.« Horváth <?zt a rendszeres magyarázatát önmaga megezáfolja munkája 51. lapján, a hol igen helyes kritikával megjegyzi, hogyha elfogadjuk is Gyula megtértét és Hierotheosz bejöttét, abból még nem következik, hogy a görög térítésnek sikere lett volna. Lányi-Knauz (M. Egyháztört. I. 154—156. Knauz adja az irodalmat) nem tulajdonítanak a Hierotheosz küldetésének nagy fontosságot, bár Szkülitzesz adatát nem tagadják. Megjegyzik azonban, hogy a Marosmenti Ajtony (Ohtum) birodalmában a görög rítus terjedt el. Nem mond újat Balioe sem a r. kath. egyház története (I. köt. 223—4. 1.) cz. munkájában, kivonatolja Lányit. Az elmondottakból látjuk, hogy — a mint az rendesen történni szokott — egyik író átvette a másiknak a nézetét, legfeljebb toldott hozzá egy-két hypothezist, melyről azt hitte, hogy az adatból folyó következtetésként tűnhet majd föl. Pedig az kétségtelen, hogy a Szkiilitzesz-féle adat, bár •egy századdal később íratott is, hiteles följegyzésen alapúl, mert a benne előforduló személyek, viselt dolgaik más forrásokból is igazolhatók. Csak a Hierotheus püspöki ordinatiója és küldetése van itt akképen megemlítve, hogy egyebütt sem találunk rá adatot. Ebből a körülményből azonban nem következik, hogy az adatot elvessük. A közöltük szláv adat kiegészíti a görög írók előadását, ha az egyes részletekben eltér is, de viszont tartalmaz olyan részleteket, melyeknek alapján immár a görög adatból folyó következtetéseket helyes alapon vonhatjuk le. A görög írók elbeszélése politikai színezetű, a szláv közleményen a legmerevebb. latingyűlölő orthodoxia szelleme vonúl végig, a későbbi időknek szüleménye tehát. A görög adat két vezérnek a nevét említi meg : Bulcsút és Gyulát, a szláv forrás •csak egyet, Istvánt említ. Már most. hogy ez az István Gyulának volt-e a keresztneve, s Vajkot, a mi későbbi Szent-Istvánunkat ekképen a nagyatyja nevéről keresztelték Istvánnak. ezt a föltevést azoknak a kedvéért említjük, a kik az efféléket kutatni szokták. Míg a görög adat Bulcsunak és Gyulának Konstantinápolyba érkezését a magyarok pusztításaival köti össze, a mi forrásunk az isten sugallata következtében készteti ebbeli utjokra. Megegyezik a két előadás abban,