Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon 199

.\1>ALKK AZ Ó-HIT TÖRTÉSETÉHEZ MAGYARORSZÁGON. 205 hogy az egyik vezér : Gyula-István ájtatos, a másik : Bulcsu a görögök szerint nem az, a mienk hallgat róla. Legfontosabb azonban a szláv adatnak az a kijelentése, hogy a görög püspökök be sem jöhettek az országba, mert a) a keresztyénségben állhatatos István meghalt; h) mert a byzanti birodalom a X. század folytán belső és külső bonyodalmaktól vétetvén igénybe, ügyet sem vethetett a térítésre. A szláv szövegnek az a kijelentése, hogy a latin térítők ügyesebbek voltak a görögöknél, ismét csak az orthodox térítés sikertelenségét bizonyítja. Még két fontos kijelentés foglaltatik a közöltük adatban, hogy a magyarok a két vezérnek Konstantinápolyba érkezése idején pogányok voltak, akár a bolgárok és ruszok, (a bolgárokat illetőleg ez csak annyiban igaz, a mennyiben a turáni (uralo-finn) eredetű arisztokrácziának egy részét érti, mert a nép nagy tömege már a IX. század vége felé áttért) s hogy a magyarok akkor még nem bírtak a saját nyelvökön írott könyvekkel. Miféle hunokat és ipidákat ért forrásunk elbeszélésében, az avarok maradványait-e ? — azt nem tudjuk. Az adatok egybevetése után tehát úgy áll a kérdés, bogy a X. század derekán — 950 körűi — két magyar vezér : Bulcsu és Gyula a görög forrás. István s egy névtelen a szláv adat szerint, Konstantinápolyban felvették a keresztséget, még pedig hozzátartozóikkal egyetemben. Hogy a görög írók említette Hierotheosznak a kiküldetése — melyet más adat nem említ — tényleg megtörtént-e, lehet igaz is, meg nem. Térítési kísérlet, ha más formában is, de mindenesetre történt. A szent Gellért legendájában olvassuk, hogy a marosmenti Ajtony úr Marosváron Szt.-Jánosról nevezett monostort épített, s oda Viddinből (Bodon) görög barátokat telepített. A megtelepítés idejét nem tudjuk, de a X. század végső évtizedében történhetett, körűlbelől fél századdal az első görög keresztelés után. Ajtony, a mint Karácsonyi János bebizonyította, az Ajtony magyar törzs feje volt, s így a Gyula-Bulcsu keresztelés az ő atyja idejében (950) eshetett meg. Ha Hierotheosz meg is indúlt, Viddinben maradt, a honnan Ajtony a szerzeteseket elvitte. Csanád, állítólag a megkeresztelt Gyulának a fia, nem űzi ki a marosvári barátokat, hanem áttelepíti őket Oroszlánosra. Nagy hézagok vannak ez előadásban, mert nem tudjuk Ajtonyék viszonyát