Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon 199

ADALÉK AZ Ó-1IIT TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR JRSZAGON. 203; egykorú Konstantin, a bíborban született azt mondja, bogy a ~korábeli magyar terület »>) aßaitTiotog« tehát pogány. (Ezt Konstantin a XL. fejezetben mondja : nagy Moraviáról, melyet a magyarok elpusztítottak). Katona a História Ducumban (I. 416.) tagadja, hogy Hierotheosz valaha járt volna Magyarországban. Eejér György Religionis s. ecelesiae christianaeapud Hungaros initia Budae 1846. 72—82 11. ugyancsak erősen támadja a görögséget, tagadja, hogy Géza felesége Sarolta,, a Gyula leánya, keresztyén volt, s ő vette volna rá Gézát a keresztyén hit elfogadására. Szabó Károly (Vezérek kora 230—234 1.) szerint a bíborban született Konstantin császárnak az volt a politikai terve,, hogy az udvarában Árpád másodunokájával megfordult Bulcsút a kereszténység elfogadására bírta s a birodalom patricziusi méltóságára emelte. Nézetét a császár,művének XL. fejezetére alapítja: »Tudni kell, hogy Tevel Árpád unokája meghalt, de él fia Termas, ki minap ide jővén vendégbarátunkká lett Bulcsúval, Turkia 3-ik fejedelmével és karkhászával.« Szabó feltevése szerint a qí'/.oc vendégbarát azt jelenti, hogy Bulcsu a keresztyén hitre térés alkalmával lett azzá s ez 949-nél előbb nem történhetett meg. Szabó Károly az adatból azután azt következteti, hogy »Gyula a kormánya alatt álló Erdélyben a görög papok által buzgón terjesztette a keresztyénséget« s hogy ennek nemcsak az oláhok, de a magyarok közt is volt foganatja — azt a csíki székely krónikából látja. Bulcsú csak színleg tért át. ennek meg az a bizonysága, hogy túl a Dunán nem maradt nyoma a keresztyénségnek, mint Erdélyben. Kétségtelen, hogy elhunyt jelesünknek ez a nézete teljességgel meg nem állhat s összes következtetéseit megdöntötték az ujabb nyomozások, de érdeme az, hogy Konstantin császár munkájának XL. fejezetére utalt s így viszont a régieknek azt az egymástól átírt nézetét döntötte meg, hogy a görög írók Bulcsuról Szkiilitzeszig hallgatnak. A különbség abban áll, hogy Szabó az eredetiből merített, elődei pedig rossz latin fordításokból. Horváth Mihály (a keresztyénség első százada Magyarországon 46 1.), a rhetorikai előadás kedvéért, ebből az egy adatból mindjárt állampolitikai rendszert formált, az »úgy látszik« és »valószínű« szók segedelmével. Állítja, hogy Gyula erdélyi vajda túszúl ment Byzanczba, ott patricziussá neveztetett és egy Hierotheus nevű szerzetest hozott el onnan magával. Gyula a byzanti udvarnál — úgymond — megismerkedett