Századok – 1896

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon 199

ADALÉK AZ Ó-1IIT TÖRTÉNETÉHEZ MAGYAR JRSZAGON. 203; egykorú Konstantin, a bíborban született azt mondja, bogy a ~korábeli magyar terület »>) aßaitTiotog« tehát pogány. (Ezt Konstantin a XL. fejezetben mondja : nagy Moraviáról, melyet a magyarok elpusztítottak). Katona a História Ducumban (I. 416.) tagadja, hogy Hierotheosz valaha járt volna Magyar­országban. Eejér György Religionis s. ecelesiae christianae­apud Hungaros initia Budae 1846. 72—82 11. ugyancsak erősen támadja a görögséget, tagadja, hogy Géza felesége Sarolta,, a Gyula leánya, keresztyén volt, s ő vette volna rá Gézát a keresztyén hit elfogadására. Szabó Károly (Vezérek kora 230—234 1.) szerint a bíbor­ban született Konstantin császárnak az volt a politikai terve,, hogy az udvarában Árpád másodunokájával megfordult Bul­csút a kereszténység elfogadására bírta s a birodalom patri­cziusi méltóságára emelte. Nézetét a császár,művének XL. fejezetére alapítja: »Tudni kell, hogy Tevel Árpád unokája meghalt, de él fia Termas, ki minap ide jővén vendégbará­tunkká lett Bulcsúval, Turkia 3-ik fejedelmével és karkhászával.« Szabó feltevése szerint a qí'/.oc vendégbarát azt jelenti, hogy Bulcsu a keresztyén hitre térés alkalmával lett azzá s ez 949-nél előbb nem történhetett meg. Szabó Károly az adatból azután azt következteti, hogy »Gyula a kormánya alatt álló Erdélyben a görög papok által buzgón terjesztette a keresztyénséget« s hogy ennek nemcsak az oláhok, de a magyarok közt is volt foganatja — azt a csíki székely krónikából látja. Bulcsú csak színleg tért át. ennek meg az a bizonysága, hogy túl a Dunán nem maradt nyoma a keresztyénségnek, mint Erdélyben. Kétségtelen, hogy elhunyt jelesünknek ez a nézete teljes­séggel meg nem állhat s összes következtetéseit megdöntötték az ujabb nyomozások, de érdeme az, hogy Konstantin császár munkájának XL. fejezetére utalt s így viszont a régieknek azt az egymástól átírt nézetét döntötte meg, hogy a görög írók Bulcsuról Szkiilitzeszig hallgatnak. A különbség abban áll, hogy Szabó az eredetiből merített, elődei pedig rossz latin fordításokból. Horváth Mihály (a keresztyénség első százada Magyar­országon 46 1.), a rhetorikai előadás kedvéért, ebből az egy adatból mindjárt állampolitikai rendszert formált, az »úgy lát­szik« és »valószínű« szók segedelmével. Állítja, hogy Gyula erdélyi vajda túszúl ment Byzanczba, ott patricziussá nevez­tetett és egy Hierotheus nevű szerzetest hozott el onnan magá­val. Gyula a byzanti udvarnál — úgymond — megismerkedett

Next

/
Thumbnails
Contents