Századok – 1896

Értekezések - PÓR ANTAL: Kis Károly és Erzsébet utolsó évei 129

134 PÓR ANTAL. Budára, 1385 november 8. napjára összehítta az országyűlést. mely ez alkalommal minden vármegye négy követéből állott. És november 14-én kelt jeles alakú levélben, tekintve a tántoríthatatlan hűséget, melylyel a nemesek Magyarországnak és a szent korona összes jogainak, kivált a határok védelmében és megtartásában minden alkalommal készségesen tanúsítottak -t tekintve hogy az országot ő maga is ezen hűség által biija : újból megerősítette a nemesek jogait és kiváltságait, melyeket a szent királyoktól, legutóbb Nagy Lajostól kaptak.1

) Habár, mint minden kapkodás, idétlen és kései volt ez is, teljesen haszontalan munkának mindazonáltal nem tekinthető, minthogy sok haragost megengesztelt, sok keserűségnek élét vette, másokat pedig szánalomra, jóindulatra hangolt a királynők, a kegyes emlékű Nagy Lajos elárvult gyermeke ésözvegye iránt. Többen dolgoztak ez irányban a hazafiak közül ; legsikeresebben Kanizsai János akkor még csak egri püspök, utóbb esztergami érsek, az első prímás, kinek kedves egyénisége, megnyerő modora, békéltető édes beszéde sok szenvedélyt lecsillapított, számos ellenzéket megnyert a királynők részére.2

) Közben Kis Károly, ki még mindig a közvetítő szerepét játszotta, eléggé megerősödve látván pártját, melyhez régibb barátai, fegyvertársai és hívei, talán a padovai Scrovegno is ekkor csatlakozott, Zágrábból Buda felé indult. — A királynők barátaik tanácsára, kik közül kútfőnk a vajdát (Lackfi Istvánt-e avagy Losonczit?) és (Horváti) János bánt említi, a Budához közeledő Károly elé kocsin indultak. Károly a szabadban megpillantván a királynők kocsiját, mintegy hat főúri kísérőjével együtt leszállott lováról és gyalog ment eléjök, mit látván a királynők, ők is kiszállottak kocsijokból és szintén gyalog lépkedtek a király elé sok főúri hölgy kíséretében. így találkoztak egymással. Károly mélyen meghajtva magát üdvözlé a királynőket, aztán megölelték és homlokon csókolták egymást. A kölcsönös üdvözlések és bemutatások közt csaknem egy óra telt el, mire Károly a királynők kocsijába tilt s így együtt vidáman és ünnepélyesen vonultak Buda fővárosba, hol Károly egyik liivénél szállott meg. Budán Károly azonnal kezébe vette az ország kormányát ; a csakhamar megint egybegyűlt országgyűlés megválasztotta őt az ország kormányzójának. A felbőszült nép, mely egyre azt hajtogatta: »Meddig tűrjük még az asszonyok igáját?« elhatározását szűkségesnek tüntette föl. Szükségesnek azt is,. 0 Kovachich, Vestigia LXVIII. et sequ. — Fejér, CD. X/1, 216. •) Fejér, CD. X/I, 402.