Századok – 1896

Értekezések - PÓR ANTAL: Kis Károly és Erzsébet utolsó évei 129

KIS KÁROLY És ERZSÉBET UTOLSÓ ÉVEI. 133 sem, minthogy Nápoly védelmére, melynek kormányát felesé­gére bizta, kellett visszahagynia hadi népét, amiért viszont Scrovegno Jakabot, padovai nemest lándsásokból és számszeres Íjászokból álló csapatjával szegődtette.1 ) A gályák Zengnél kötöttek ki, hol nagy örömmel fogad­ták Károlyt ; fokozódott a lelkesedés, midőn Zengből Zágrábba érkezett, hol deczemberig Pál püspök vendége volt, A forradalmárok szándékát már régen ismerték a magyar királyi udvarban, de a királynők, ugy látszik, nem tudták a veszélyt, mely őket ez oldalról fenyegette, kellőleg mérlegelni. Talán erősen bíztak az ígéretben, melyet Durazzoi Károly (állítólag) Nagy Lajosnak tett, hogy leányait nem fogja örökük birtokában háborgatni. Hisz a viszony köztök az utóbbi időkig szíves volt; Károly le volt kötelezve kedves rokonainak. A királynők mától holnapra látó politikát űztek. A közelebbi veszély pedig Zsigmond részéről fenyegetett, ki nem volt haj­landó menyasszonyáról és a magyar koronáról könnyű szeren lemondani. Ellenkezőleg ; minthogy ünnepélyes kötésekben nem bízhatott, fegyverrel erőszakolta jussait. Bátyjának Venczel királynak átadta Brandenburgot, rokonainak Jodok és Prokop morva markoláboknak 200000 forint erejéig lekötötte a hajdani Mátyus földet, a Vágmentét a Morva határtól a Dunáig ; más főurakat is megnyert Ígéretekkel, hogy fegyveresen segítsék. Augusztus elején betört Magyarországba, elfoglalta Nyitrát, honnét Pozsonynak fordult, melynek német polgárai meghó­doltak neki. Részletes adataink ugyan nincsenek, de annyi kétségtelen, hogy (ha nem is őszintén) a királynők megbé­kültek Zsigmonddal, Zsigmond egybekelt Máriával s aztán megengesztelődve Csehországba távozott, hogy segélyt gyűjtsön Kis Károly ellen. A kiengesztelődés egyik részleteiíl vehetjük a levelet, melyet a királynők Demeter esztergomi bíborosnak éppen neve napjára (október 26) küldöttek, melyben őt szeretetükről biz­tosíták és merő mende-mondának, gonosz besúgásnak állítják, mintha őt az esztergami érseki széktől el akarnák mozdítani.2 ) A fősiílyt a kiengesztelődéseknél a nemességre fektették, mely sűrűn panaszkodott, hogy régi szabadságai, kiváltságai sok tekintetben csorbulást szenvedtek. Mária királynő tehát Chron. Sicul. 63. — Camera szerint (pag. 330.) Károly Barlet­tában szeptember 4-én szállott hajóra. A Chronicon Estense szerint {Murator. XV., 512.) Oarolus rex Apuliae szeptember 10-én discessit de Neapoli. V. ö. Caraccioli Genealog. (Murator. XXII., 112.) Chron. Piacent. <U. о. XVI., 540.) Gataro említi az idézett helyen. 2) Fejér, CD. X/I, 221.

Next

/
Thumbnails
Contents