Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vándorfy János. Jász-Apáthi város egyházának multja és jelenje Ism. Crescens. 958. o.

958 TÖRTÉNETI IRODALOM. 958-Jász-Apátki város egyházának múltja és jelene. Irta Vándorfy János jász-apáthii káplán. Eger. Az érseki Lyceum könyvnyomdája. 1895. 180 1. Ára 1 frt. Az egri egyházmegyei papság irodalmi egyletében azon életrevaló eszme támadt, liogy a miileni uni alkalmából az egyes plébániák és egyházak beható monographiáját irják meg, az arra illetékes egyházi férfiak. Ugy látszik, bogy ezen eszme megvalósításának első hirnöke Vándorfy János, a ki Jász-Apáthi város egyházának múltját és jelenét tárja elénk. Tudjuk, hogy a jász-kúnok megtérítése sok gondot okozott Árpád-házi királyainknak. A XIII. század első két harmadában a szent Domokos-rend volt a térítés apostoli munkájával megbízva. Azonban maradandó eredményt hazánk e kiváló rendje elérni nem tudott. IV. Béla ugyan 1261-ben azt irta Ottó passaui püspöknek, hogy a prédikátor-rend tagjai minden kúnt az igaz vallásra térítettek, de már 1264-ben be kellett vallania, hogy öröme korai, reménye túlzott volt. A pápához intézett levelében ugyanis keserűen panaszkodott, bogy a nyakas nép megtérése csak külső máz volt. a mely róla csakhamar lepattant s hogy a kunok többsége ma is hű régi vallásához és gúnyt űz a katliolicziznms szent tanaiból, szentelt cselekményeiből. A jász-kúnok végleges megtérítését csak azon körülmény mozdította elő, bogy IV. Orbán pápa, ha a kúnok vonakodnának megkeresztelkedni, keresztes háborúval fenyegeté őket. Az eredményes térítést nagyban fokozta az a tapintatos és szelíd bánásmód, mely a liozzájok küldött új térítőket, a ferenczes-szerzeteseket jellemezte. A jász-kúnok Szilaj természete szükségessé tette, bogy területükön minél számosabb állandó lakóhellyel biró egyházi férfiú telepíttessék meg. Ezen körülmény magyarázza meg azt, hogy egyes jászkún helyeken egyházak és plébániák nyomaira akadunk oly korból is, a mely korból okmányaink tanúsága szerint bizonyos, liogy e helyeken 3—7 kún családnál alig lakott több. dász-Apáthi első okmányszerű nyomára 1391-ben találunk, a mikor e szállás bét családnak képezte jogos tulajdonát s azon már a Szűz Máriának kőből épített egyháza állott. Volt-e ezen időben már parocliiája is. azt, adatok hiányában, eldönteni nem lehet. Tény, hogy az eddig ismert pápai tizecllajstromokban (1333 s következő évekről) Jász-Apáthi felemlítve nincs. A kérdést Vándorfy is megoldatlanul hagyja. Pedig, úgy hiszem, hogy okmánytáraink behatóbb vizsgálata sok érdekes adalékot s nagyobb világosságot nyújtott volna. A török hódoltság vége felé Jász-Apáthi. Várasszúi Mái yds plébános-