Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vándorfy János. Jász-Apáthi város egyházának multja és jelenje Ism. Crescens. 958. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 959-nak 1698-ból származó rendkívül becses anyakönyvi feljegyzései szerint, új parochiát kapott, a mely a mai napig fenmaradt. Vándorfy könyve egyébként elég behatóan tárgyalja Jász-Apáthi történelmét s a város ' múltját, de főkép jelen állapotját részletesen mutatja be. Sok érdekes részletet mond el a jász-apáthii templomról, annak építéséről és struktúrájáról, belső felszereléséről, a templom körül épült kőkerítésről, a templom jövedelméről, a hozzácsatolt kápolnák, a Jász-Apáthi területén és környékén emelt keresztek, szobrok, a kalvária és a temető történelméről. Igen tanulságos a városi kegyuraság történelme szempontjából azon fejezet is, a melyben Y. az egyházvédnökségről szól. ámbár ezen részben is csaknem teljesen nélkülözzük az 1526 előtt való állapot képét. Yándorfy művének legérdekesebb részét azok a fejezetek képezik, a melyekben a jász-apáthii plébánosokat, káplánokat és a város területén élt szerzeteseket mutatja be. A plébánosok teljes névsorát 1694-től kezdve adja, a megelőző részt teljesen elejtvén. A plébánosok közül különösen kettő tünt ki : Várasszói Mátyás, a ki a parochiát a török vész után restaurálta s annak X YII. századbeli történelmét az utókor részére följegyezte és Littkei Máthé ( 1 763 —1783.) a missiók magyarországi megalapítója és apostola. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a katholikus egyházban a XYIII. század ót;i szokásban van egyes plébániákon a missió tartás. Ilyenkor, a püspök engedelmével, néhány szerzetes jelenik meg a plébánia területén (ma legtöbhnyire a Jézus-társaságiak és a lazaristák) s 7 -10 napra terjedő, gyakori egyházi szónoklatokkal vegyített, ájtatossági gyakorlatokat tartanak ott. Ezen vallásos szempontból nagy eredményekkel járó missiók meghonosítása körül szerzett érdemeket Littkei Máthé, ki Eszterházy Károly gróf, egri püspök felhatalmazásával Demján András jákóhalmi. meg Makai, János apezi plébánosok társaságában indult 1766-ban a jász-kunok közé apostoli útra, a melyet rendkívül nagy sikerrel fejezett he. A káplánok teljes névsorát 1730 1894. a Jász-Apáthin lakozott szerzetesekét 1785—1850-ig terjedőleg állította össze Yándorfy : érdekes képet nyújtva egyúttal a városi egyházhoz tartozó Jásc-Kisér és Heves-Ivány nevű fiókegyházak helyzetéről is. Kultúrtörténelmi szempontból Yándorfy könyvéből azon fejezetek emelendők ki. a melyekben a parochia jövedelmeiről, az egyház kántoráról és iskoláiról s különösen az 1767-ben alapított és 1779-ig fennállott Jász-Apáthi gymnáziumról szól. Az etnographiai szempont sem kerülte el az ügyes szerző tollát, A város lakosságának eredetéről, vallási és népesedési