Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Értekezések iskolai programmokban. Ism. V. - I. 86. o.

86 TÁRCZA. Hát bizony szép dolog ez a szováti birtok s az erdőségi kaszálók : de különösnek találjuk, hogy a magyar történetírásnak ezek miatt kell a debreczeni levéltárt nélkülözni ! Ugyan uraim ! nem tudják-e önök, hogy Kecskemétnek is rengeteg perei voltak — nem kisebbek a szovátinál s Kőrösnek is voltak perei, pl. az TJrasik per —- s mégis mindkettő nemcsak szabad kutatást engedett levéltáraiban, hanem publikálta is levéltárának kincseit ! Nagy és fényes szerepe volt Debreczennek a XVI. és XYII-ik században ! Sokszor döntő befolyása volt az események folyamára — s a mi csak eddig világosságra jött, ' azt mind más levéltárakból hozták össze. Ez aztán nem is lehetett más, mint hézagos és hiányos tudás. Érthetetlen dolog ez s nagyon sajnálatraméltó. Magyarországnak majd minden városa és törvényhatósága is — még a legszegényebb is — azon munkál, hogy a milleniumi ünnepélyekre bemutassa a maga történetét — csak Debreczen hallgat. Mintha a millenium nem is érdekelné. Pedig milyen szép emléke volna Debreczen nagyságának és hazafiságának egy a városi levéltárból összeállított »Okmánytár«, mely hirdetné a város fényes múltját s részvételét az ezer év történetében. Méltóztassanak elhinni, hogy meg lehet azt csinálni, anélkül, hogy a szováti birtok s az erdőségi kaszálók kárát vallanák ! S még gondolkodni sem kell azon, hogy ki csinálná meg ! Hol annyi kitűnő tudós és szakember van, megtalálják az emberét. Ma ennek az elzárkozottságnak semmi, épen semmi értelme sincs. Igaza van a czikkírónak : Ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemetlen. Olyan aranyigazság ez, a melynek ellenkezőjét vitatni nem lehet. Honnan ismerjük pedig meg multunkat ? Honnan merítjük a lelkesedést városunk, sőt nemzetünk iránti nagy tettekre ? Nem másból, mint a multak eseményeiből. Elődeink példájából. E hazai történetírás nevében kérjük Debreczent, nemcsak arra, hogy nyissa meg levéltárát, hanem határozza is el a millenium alkalmából levéltári kincseinek publikálását. Fényes nevét dicső múltjának felderítésével még díszesebbé fogja tenni ! Sz. s. ÉRTEKEZÉSEK ISKOLAI PROGRAMMOKBAN. I. Mindössze húsz darab iskolai programmot tudtunk összeszedni, a melyekben történelmi vagy történelmi-vonatkozású értekezés olvasható az elmúlt iskolai évbeli értesítőkben. Ez értekezések között is alig van néhány, a mely komolyabb figyelmet érdemel a mi szempontunkból. Igaz, hogy a közoktatásügyi kormány 1895-re ren-