Századok – 1895

I. Történeti értekezések - FIÓK KÁROLY: Őstörténet és kritika. - I. közl. 818. o.

'830 FIÓK KAROLY DR. napig, ujabb és ujabb ágakat, lombokat, tehát oly hosszú élettel dicsekszik, amilyennel rajta kívül bizonyára egy nyelv sem : önkényt kínálkozik a gondolat, hogy az érintkezés idejét irodalmi úton. t. i. az ugorból árjába került szavak átvételi idejének megállapításával, határozzuk meg. Ámde amint árjába jutott* szavaink történetét nyomozzuk : azt tapasztaljuk, hogy a, hindu irodalomnak minél régibb korszakára megyünk vissza, annál erősebb nyomát leljük ott az ugor nyelvhatásnak ; legerősebb pedig e hatás épen a hindu irodalom legrégibb!) termékében. a Rigvédában. Ebben már előfordul a çaJcatJ szó egyszer, elő a tur vagy harmincz izben. rendesen összetételben; itt előfordul az ugoroknak ezen neve : Ogana, Ugana (olv. Ugara. Ugara), Ugrd és Ugri változatokban, és még ezeken kívül vagy tizenöt félreismerhetlen ugor név, melyek közül némelyikben külföldi tudósok is fölismerték a »magyarok elődeinek •< nevét, a legtöbbet azonban csak az ugor nyelvek ismeretével fejthetünk meg. Ugy hogy én kimondhattam azon ítéletemet, hogy a Rigvédában a hindu árjáké mellett az ugorok történeti emlékezete domborodik legélesebben ki. Ha tehát a Rigvédában már megleljük mind történeti, mind philologiai utón az ugorok emlékét : akkor, tudva azt, hogy a Rigvéda, mint vallásos szentkönyv, későbbi betoldásoktól a legféltékenyebb gonddal őriztetett meg. fel kell tennünk, hogy az árja-ugor érintkezés kora megelőzte e szentkönyv szereztetésének idejét. Az a kérdés merül hát fel. hogy mikor szerzették a Rigvéda dalait. Eléggé köztudomású dolog, hogy •e kérdésre egészen pozitív feleletet adni nem lehet. De a kik vele megpróbálkoztak : azok a tudósok, bár többé-kevésbbé •eltértek egymástól nézeteikben, megegyeznek abban, liogy e kort a ker. időszámítás előtti 1600-tól 2500-ik évig kell keresni. Legújabb időben két tudós, egy hindu (Bal Gangadliar TilaJcs) ÉS egy európai (Jacobi Herman) tett kísérletet a Rigvéda korának csillagászati úton való meghatározására. Mind a kettő a Kr. e. 2500 évet állapította meg e korszak innenső határául.1) Elég az hozzá, hogy én az árja-ugor érintkezés korául közép számítással a Kr. e. 2000-ik évet jelöltem meg ! »Szédületes dolgok!« — kiált fel érdemes bírálóm elszörnyűködve. És hogy csakugyan megszédült, kezdi azt legott philologiai úton tényleg beigazolni. Megmagyarázza nevezetesen, hogy azon kifejezések, melyek az én felfogásom szerint ugorból jutottak az árjába, nem a kölcsönzés szemmel látható tényénél, hanem valami más oknál fogva egyeznek oly veszedelmesen a 9 Lásd Festgruss an B. v. Eotli, Stuttgart, 1893. 70. 11.