Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Iványi István. Szabadka sz. k. város története. Ism. Érdujhelyi M. 75. o.

75 történeti irodalom. culturális munkáját tűzzel vassal tönkre tették és mikor 892-ben rövid béke után Arnulf, már most mint király, Zvatopluk ellen újból harczra kelt, a magyarokat is segítségül hívta. A magyarok ezután a szláv birodalmat döntötték meg és a bajorok hatalmának is véget vetettek tájainkon. Az ő viselt dolgaiknak szenteli a szerző utolsó fejezetét és a második könyv végére teszi a 955-ik évi ágostai ütközetet, mely a németek történetében is forduló pont, amennyiben félszázados nyugtalanság után az alpesi vidék germanisatiója ismét csöndesen megindulhatott. A magyarokról szóló fejezet legkevésbbé fogja a magyar olvasót kielégíteni ; de ez a németekről szóló könyvnek talán legkevésbbé róható föl súlyos hibául. H. J. Szabadka szab. kir. város története. Irta Iványi István. Szabadka. Bittermann József könyvnyomdájából. I. r. 551 1. II. r. 648 L Okmánytár 75 1. Iványi lelkiismeretes utánjárással megírta Magyarország egyik legnépesebb és leggazdagabb városának történetét. Szabadka históriája nem nyúlik vissza messze a hajdanba ; a mohácsi vész előtt jómódú földmivelő magyar községek állottak a város határterületén : Bajmok, Györgyén, Nagyfény, Csontafeyér, Vámtelek. Tavankút, Vörösegyháza, Sebestyénegyháza, Csík-ér, Tompa, Ludas, Pálegyháza falvak foglalták el a későbbi Szabadka területét. A város története csak a mohácsi vész után kezd élénkebb lenni, midőn a szerbek és bunyeváczok oda telepedtek. Ez adja meg Szabadkának, mint bunyeváczmetropolisnak a sajátos érdekességet, A magyarországi bunyeváczok múltjának felderítésével már több író foglalkozott. Egyik is másik is hozott felszínre ismeretlen dolgokat ; mindazáltal a bunyevácz és sokacz nemzetiség múltját még sok tekintetben homály fedi. A szerb Maticza már évek óta hirdet 100 aranyos pályázatot a bunyeváczok történetét tárgyazó történeti műre, de mindekkoráig eredménytelenül. Érdekes tanulmányt írt rólok Antunovics János »Razprava o podunavskih i potisanskih bonyevcih i sokcih« és Ivanics Iván, mely utóbbi »0 bunyevcima« czimmel a Letopisz 1893. évi folyamában jelent meg. Azonban mindkettőnél alaposabbnak tartom Iványi művét, mely a bunyeváczság legelőkelőbb lakóhelyének, zömének múltját tárgyalja. Iványi szerint a törökök által elpusztított téreket Cerni Iván vezérlete alatt szerbek szállották meg. Iván székhelye Szabadka volt. A szerbek Iván után is itt maradtak s a török szpáhik földeit