Századok – 1895
II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Márki Sándor. Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Ism. G. S. 764. o.
768 történeti irodalom. 768 jenői és zaráncli járását Aradmegyéhez csatolta, 1747-ben pedig a katonai helyek bekebelezését rendelte el ugyancsak az idézett törvényczikk értelmében. E hozzácsatolások által Aradvármegye területe háromszorosan növekedett, most már 1081 2 • mértföldet tett ki. Baj volt azonban, liogy nem volt a vármegyének állandó székhelye. Arad városa nem látszott alkalmas székhelynek. Mint földesúri hatóság alatt álló helység nem is fejlődhetett kellőleg, katonai hatóság is hosszú ideig akadályozta fejlődésében, mert a várra való tekintetből az építkezéseket korlátozta. Határozatija is ment egyszer, hogy Világost teszik székhelylyé, valamint azt is tervelgették, hogy magát Arad városát is a szomszéd Zimándra vagy Ötvenesre helyezzék át. de e tervek egyike sem valósult meg. 1783-ban biztosítást nyert a város, hogy megmarad addigi helyén, a vármegye is megváltoztatta határozatát, nem költözött át Világosra, hanem megmaradt Arad mellett mint székhely mellett. Arad városa is szeretett volna kiszabadulni alárendelt helyzetéből s már a XVIII. század közepén folyamodott, liogy tegyék szabad királyi várossá, azonban még most csak annyit ért el, liogy Mária Terézia 1774-ben kivette a földesúri hatóság alól; csak jóval később — 1834-ben — lett Arad szabad királyi város. Minthogy ez a rangemelés az országgyűlés mellőzésével történt, a vármegye azon kellemetlen helyzetbe jutott, liogy a törvény megtartása szempontjából tiltakoznia kényszerült a különben általa is óhajtott rangemelés ellen. Időközben súlyos megpróbáltatásokat kellett kiállani a. vármegyének és városnak. A 111. Károly és II. József alatt a török ellen folytatott háborúk közelebbről is érdekelték. A Mária Terézia alatt folyt háborúkban is bőven kijutott Aradnak a része. Terményben, pénzben, katonai beszállásolásban, sőt véráldozatban is nem egyszer erejét is meghaladó * terheket kellett magára vállalnia. Két izben belháború szintere is volt Aradmegye területe : a Péro-féle szerb lázadás itten folyt le, a Hóra-Kloska-féle oláh lázadás hullámai Aradmegye területére is átcsapkodtak. Mindezen súlyos terhek daczára úgy a vármegye mint a város folyvást fejlődött s e tekintetben igyekezett lépést tartani az ország többi részeivel. AXVIII.század második felében Nyugat-Európát elfoglaló nagy eszmeáramlatok Aradmegyét is érintették ; a magyar jakobinismusnak itt is voltak hívei s egyúttal áldozatai is. Ennek daczára a írancziák ellen folytatott nagy háborúkban Aradmegye tőle kitelhetőleg segítette királyát s 23 év leforgása alatt egyéb áldozatoktól eltekintve csak készpénzben mintegy 1.700,000 forintot fizetett -be a hadi pénztárba.
