Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Márki Sándor. Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Ism. G. S. 764. o.

történeti irodalom. 769 Aradmegye a reformok korszakában is becsülettel betöltötte feladatát, llendei a megyei zöld asztalnál, követei az országgyűléseken lelkes hívei voltak az akkori idők szelleme által megkövetelt reformoknak. Az Széchenyi István izgatásainak hatása alatt a társadalom is megmozdult s üdvös reformokat létesített. így jött létre 1828-ban Világoson a lóverseny, 1830-ban az aradi kaszinó, a nagy cholera megszűnése után 1832-ben a megyei kórház, még azelőtt a tisztviselők nyugdíjintézete a tisztviselők önmegadóztatásával. A malom-társaság, Nádor-csatorna, tűzoltó egyesület, gyorskocsi-intézet, takarékpénztár. gazdasági egyesület, nőegylet mind ezen időszakban a vármegye lelkesebb fiainak sürgetésére és közreműködésével jöttek létre. A reformokat egy időre megakasztó szabadságháboruban is élénk részt vett úgy a vármegye mint Arad városa. Fiai a jobb jövő reményében a szabadság zászlaja alatt küzdöttek és vérzettek el. A magyar nemzet igaz ügyének bukásával pedig Arad lett a magyar nemzet Golgotája. Hogy minden megrázkódtatások mellett is Aradvármegye és Arad városa a törökök kiűzését követő 190 év alatt minden téren mily nagy haladást tett, Márki könyvének utolsó fejezetei híven feltüntetik. 1700-ban alig volt több a lakosság 10.000-nél, 1890-ben már 343,597-re ment a lelkek száma. Igaz ugyan, liogy időközben nagyobbodott a vármegye területe, de csapásoktól sem volt megkímélve, járványos betegségeket, az 1830. évi nagy cholerát, külföldi háborúk alkalmával hozott véráldozatokat nem is számítva, magában a vármegye területén bárom ízben volt belháború. A török kiűzésekor teljesen hiányzott a vármegye lakosságából a nemesség, a rendiség megszűnésekor már 5735 tagból állott. Ez a nemesség egészen új volt, a törökök kiűzését megelőző időkből való. Gyarapodott velők, sőt rajtok kivűl is a magyar elem a vármegye területén, de még inkább szaporodtak az oláhok, kik mind nagyobbnagyobb tért foglaltak el. A hitfelekezetek azok maradtak, melyek régebben is voltak, azon különbséggel, hogy a XVI".. XVI1. században unitáriusok és voltak, kik azóta elenyésztek. Uj secta pár évtizedtől fogva a nazarenusoké. A török uralom alatt az iskolák tönkre mentek, tudományról. irodalomról, művészetről szó sem lehetett, az idő nem volt alkalmas ezekkel foglalkozni. A török kiűzése után a vármegye lakói ezen a téren is üdvös tevékenységet fejtettek ki. Népiskolák nagy számmal, ezen kivűl középiskolák, gymnásiumok jöttek létre, reáliskolája legelőször Aradnak volt az SZÁZADOK. 1895. VIII. FÜZET. 49