Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Márki Sándor. Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Ism. G. S. 764. o.

764 történeti irodalom. 764 megszállott helyneveket régi lakóhelyeikről nevezték el. Igen sok valószínűség szól dr. Sólyom-Fekete Ferencz e véleménye mellett s e szerint azt is igen valószínűnek kell tartanunk, hogy hazánk főúri családjainak egyik legjelesebbike a ZeyTc család avar eredetű volt s hogy azt Árpád honfoglaló magyarjai már itt találták ősi birtoka Zeykfalva területén. L. ö. h. v. a Zoicli, Zoych helynevet, mely legelőbb egy 1275-dik évről kelt oklevélben fordul elő. — Igen érdekes, a mit V. műve 292-dik lapján a de genere elnevezésről mond. — »Az etimológiai unicum« czimű fejezetben Y. összegezi munkája főbb adatait s kezdi a pannóniai ugorokon. Szerintünk Attila seregében lehettek jugor-ok, sőt igen valószínűen voltak is, csak hogy annak már semmi nyoma, hogy azokból egy jelentékeny töredék Pannóniában hátramaradt volna. Attila birodalma összeomlása után a hazánkat lakott népek közt említtetnek gepidák, jazygok. keleti gótók. skirek. de az ugorokról mélységesen hallgatnak a források. A magyar etlmos tehát nézetünk szerint a jelenlegi Magyarországon nem alakulhatott. — De már végzem is hosszúra nyúlt könyvismertetésemet. Némely pontban, sőt a főpontok egynémelyikében is nem oszthat« >ni a tudós szerző nézetét, de ez nem változtat azon kedvező benyomáson, melyet a szóban forgott munka olvasása reám tett. Nem kétlem, e munka figyelmes olvasói nemcsak haszonnal. de gyönyörűséggel fogják lapjait forgatni, s hogy minél többen forgassák, tudományos irodalmunk érdekbében élénken óhajtóm. -, ^ n. GR. JÁLUN GEZA. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Irta Márki Sándor. Második rész. Arad 1895. XIV. 911 l. Ezelőtt bárom évvel jelent meg Márki Sándor tollából Aradvármegye és Arad szabad királyi város történetének első része. A sajtó egyetértő magasztalással emlékezett meg róla s a legsikerültebb monographiák egyikének declarálta. A most megjelent második részszel a mű teljessé lett s a dicséretes kezdethez méltó befejezése lett. Márki könyvének előttünk fekvő második része a XVI. *zázad közepétől a legújabb időkig tárgyalja Aradvármegye és Arad város történetét. Azon időszakkal kezdődik tehát, mikor első izben került török kézbe Aradvármegye. 1552-ben foglalta el a török először s 1695-ben űzetett ki a Maros jobb partján levő területekről, azaz a mai Aradvármegyéből véglegesen. Márki igyekszik bű és teljes képét adni Aradvármegye