Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 763 zetében s másutt cumani-knak nevez. Azt igenis mondja Béla névtelen jegyzője, hogy egy Hahót nevű kún Árpádtól földbirtokot kap a kazar földön s azt is írja, liogy Menumorout kezdetben bolgár módra kevélykedett : primo per legatos proprios bulgarico corde superbe mandando stb. (az LI-dik fejezetben), de abból, hogy Hahót kún vitéznek Árpád a legyőzött Menumorout kazar területén földbirtokot ajándékozott, melyet utódai egész a névtelen jegyző idejéig birtak, nem következik, hogy a »Gesta«-k szerzője a cozar-1 a cumanus-sal azonosnak tartotta volna s a bolgár szívre való hivatkozás (bulgarico corder inkább arra mutat, hogy a névtelen jegyő a kazarokat a bolgárokkal tartja, lia nem is egyazon népnek, de egymással közeli rokonoknak s Ibn Foslan arab író csakugyan a kazar nyelvet a bolgárral egyezőnek találja. Anna Konmena nem a kazart, hanem a bessenyőt mondja a kún nyelvvel megegyezőnek (bfioylwTTOíj), a kiknek török nyelvű utódaik a gagauz- ok még most is élnek Bolgárországban, 1. Jiricek »Einige Bemerkungen über die Überreste der Petscbenegen und Rumänen im beutigen Bulgarien (Praga, 1889). — V. egyik jegyzetében helyesen írja, hogy a székely elnevezés ellentéte a göcsej. azaz: vándor, nomád, törökül göce, 1. a 214—15 11. — »Jellemző — írja, Yámbéry műve 221-dik lapján, hogy a magyar nyelvnek a rab és szolga fogalmára csupán kölcsönszava van : e két szó ugyanis tiszla szláv eredetű.« — A foglyok állapotáról a X. évszázbeli Magyarországon V. igen szépen s érdekesen értekezik műve 225-dik lapján s a magyarok művelődéséről ezen korban sok érdekest hoz fel. — Az a mit Y. a magyarok pogány papjairól mond műve 232-dik lapján, ellentétben van a 178-dik lapon mondottakkal. — A 246-dik lapon \. a Kopan névről megjegyzi, hogy ez nem személynév, hanem török szó, melynek jelentése felkelő, de hiszen a személynevek eredetileg nomina appellativa,-k. — V. műve 279-dik lapján a pécs-váradi apátságnak Szent-István uralkodása idejéből származó alapitóleveiéből közölt helyrajzi nevek egyike Zeyk (Zegch). Ezen dunántúli helynévvel teljesen megegyezik az ős régi főúri Zeyk család neve, a melynek ősi birtoka a Hunyadmegye vajdahunyadi járásában fekvő Zeyk falva, a mely névvel bizonyára egyazon a Hunyad-megye hátszegi járásában fekvő Zajkány (Zajk áng) kisközség neve is. Említettük ezen könyvismertetésünk elején, hogy tudós okmánynyomozónk dr. Sólyom Eekete Ferencz neháuy hátszegvidéki helynevet hasonlított össze dunántúli helynevekkel s azon véleményének adott kifejezést. hogy Pannoniából Dacziába költözött avarok hozták magokkal e helyneveket, illetőleg a Hátszeg vidékén általok