Századok – 1895
II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.
748 történeti irodalom. 748 XII. A magyarok ethnograpbiai leirása (151 — 184 11.) XIII. A honfoglalás (185—198 11.) XIV. A magyarok betörései és háborúi Európában. (199—210 11.> XV. Magyarország a X. évszázadban (211 — 230 11) XVI. A magyarok megtérése a kereszténységre (231 — 248 11.) XVII. A magyar etlinos kristályosodása (249—274 11.) XVIII. A magyar elem növekvése (275—325 11.) XIX. A magyarság további sorsa (326 — 365 11.) XX. A jelenkor magyarsága (366—393 11.) A név-, szó- és tárgymutató a 394-dik lapon kezdve a 408-dik lapig tart. Vámbéry szóban forgó munkájának főtartalmát szerző a m. tud. Akadémia 1894-dik évi közgyűlésén e munkáról tartott ismertetésében a következőkbe foglalta: »Szándékom a magyar nemzet keletkezésének képét egy akadémiai előadás szűk keretében bemutatni. — — — —- — — — — Az előbbi^ megjegyzésekből látható, hogy a mai magyarságnak nem Ázsia pusztáin és éjszaki vidékein, nem a Volgától a Dunához való költözködése közben, nem is a IX. században kellett keletkeznie, lianem elobh és egészen más helyen, vagyis azon helyen és azon időben, a hol és a mikor nral-altáji népelemek világrészünk keleti határain először megjelentek. Történelmileg e korszakot az úgynevezett hunn *) időbe kell helyeznünk, mikor a hatalmas világverő Attila Éjszak- és Közép-Ázsia népeivel Európába tört és a négy folyam közét ideig-óráig az ural-altájiak hazájává tette. Attila zászlói alatt találjuk először egyesülésben az ural-altáji fajnak valamennyi ágát. éppen ugy. a hogy később Dsengiz uralma alatt történt. Mikor aztán a nagy hunn király halála után a kaland- és harczkereső pusztai leventék legnagyobb része régi hazájába visszatért, a mi alföldünk, a mely az ázsiai síkságokhoz talajviszonyok tekintetében fölöttébb hasonló, nem egy csapatot csábitott letelepedésre. Első sorban ugor-eredetüeknek kellett ezeknek lenniök ;2) időjártával egyes elkésett3 ) török csapatok szegődtek hozzájok, mint törzsrokonaik és védelmezőik/ inert hadi erény és uralkodói tehetség mindenkor csak a töröknek volt tulajdonsága. Ezen ugor és török keverék képezte tulajdonkép a magyar nép magvát; e mag körül az, úgynevezett ') V. »A magyarok eredete« cz. müvében a hún ethnikus nevet helyesen hosszú u-\al s egy n nel irta s azon véleményben volt, bogy a kún és hún névalak egy és ugyanazon névnek variánsai (1. a 43-dik lapon). Szóban forgó művében e névre vonatkozólag Hunfalvy Pál Írásmódjához közeledett, az u magánhangzót rövidnek irva. 2) De miért ? 3) Mitől késett el ?
