Századok – 1895

II. Könyvismertetések és könyvbírálatok - Vámbéry Ármin. A magyarság keletkezése és gyarapodása. Ism. gr. Kuun Géza. 746. o.

történeti irodalom. 747 kapcsolatba, bogy az olvasó a leírás végéhez érve. csak azt sajnálja, hogy mért van már vége. Az élénk előadás azonban még nem minden. Ehez hozzájárul Vámbéry müveiben az ismeretlen s kevéssé ismert varázsa. A kellemes, érdekes olvasmány egy szép sétához hasonlít. A sétáló szeret messzire látni, gyönyörködik a látkör távoli, határozatlan körvonalaiban, a mit tisztán nem lát, azt legalább sejteni óhajtaná s szeme betelik annak képzeletével, így az olvasó is szereti, ha egyes fejtegetéseknél a határ nem vonatik meg : eddig s ne tovább, hanem messzi láttávlatok nyílnak meg lelke előtt. A tudományos munka hypothesise], hasonlóan a távoli látkép határozatlan körvonalaihoz, vagy a kora reggel ködében uszó tájképhez, vonzva vonzanak, a képzeletet foglalkoztatják, a valóság felderítésére irányuló vágyat élesztik és fokozzák. Mindezekhez hozzá fűződik Vámbéry műveiben az irály szépsége. A franczia s olasz olvasó nagy súlyt fektet az olvasmány alaki részére, s hogy csakugyan a legszárazabb, legelvontabb tárgyról is lehet művészileg irni, bebizonyították nagy és méltán hírneves iróik. A mi tudományos irodalmunknak is vannak e tekintetben is kiváló mesterei, kikre nemcsak hivatkoznunk lehet, de a kiknek példáit tanulmányoznunk, s lia magunk is forgatjuk a tollat kezünkben, követnünk kell. A történeti munkákban az irály épen nem közömbös s a nagy történetírók műveit eléggé nem tanulmányozhatják azok, kik magok is történetírók kívánnak lenni. Thukydidest példányképül választva fejlődött Sallust azzá, kiről Quintilian méltán írhatta: At história non cesserit Graecis, nec opponere Thucydidi Sallustinm verear stb.1) Vámbéry Árminnak e könyvismertetés tárgyát alkotó nagy műve Budapesten a Franklin-társulat könyvnyomdájában nagy nyolczadrétben nyomatott s a név-, szó- és tárgymutatót beleértve 408 lapra terjed. Tartalma következő XX. részből, illetve fejezetből áll : I. Bevezetés (3 — 29 11.) II. A törökök legrégibb költözködő mozdulatai (30- 41 11.) III. Hunok Európában (42 — 50 11.) IV. Az avarok Pannoniában (51—59 11.) V. Az avarok hatalmának pusztulása (60 — 72 11.) VI. Az avarok maradványai (73—81 11.) VII. Az alakulás folyamának kezdete (82—95 11.) VIII. Az alakulás folyamának további menete (96 —110 11.) IX. Avarok és szlávok (111 —122 11.) X. A magyarok, mielőtt nyugat felé vonultak (123—135 11.) XI. A magyarok költözése Pannóniába (136 —150 11.)