Századok – 1895

III. Tárcza - Állandó rovatok - Vegyes közlések - 679. o.

tárcza. 679 — A KORRESPONDENZBLATT az erdélyi honismertető egylet közlönye Dr. Schullern szerkesztésében minden hónap 15-én jelenik meg egy, másfél iven. (Ara egy évre 1 frt.) Az idén 18-ik évfolyamába lépett, s az Egylet nagy közlönyének (az Archiv des Vereines für Sieb. Landeskunde) mint egy szárny segéde, mely a tagokkal fentartja az összeköttetést. Irodalomtörténeti, történeti dolgozatok mellett ismertetések s mindenféle irodalmi tudni valók teszik tartalmát. Specialis szász dolgok mellett sok egyetemes érdekű közlés is van benne mint pl. Széchenyi levele Schuller Károlyhoz 1843. márcz. 20-áról, melyre alkalmat Schullernek Széchenyi 1842-iki akadémiai beszédéről irt czikke adott. Teutsch Frigyes Honter bécsi tartózkodásárul ir, Müller Henrik igen érdekes és beható tanulmányt írt II. András hires okmány levelének »a Varos usque in Boralt« szavairól. Baumann adalékokat közöl Trausch Schriftsteller Lexiconjához. Az ismertetések rovata figyelemmel van a magyar történeti irodalomra, s többi közt Pauler munkáját az Arpádházi királyokról méltányolja. VEGYES KÖZLÉSEK. Dr. Sybel Henrik, a híres történész, aug. 1-én Marburgbau, hova fia látogatására utazott, elhunyt. Sybel régi soesti patricius családból származik, melylyel először a XV. században találkozunk. Atyja titkos tanácsos volt Düsseldorfban, a hol Henrik 1817. decz. 2-án született. Szülei házában, főkép anyja, Brüggelmann Amália befolyására, élénk társadalmi élet folyt, mely Henrik fejlődésére befolyással volt. Tizenhat éves korában a berlini egyetemre Banké Lipót iskolájába került s ama thesisekben, melyeket doktorrá való promotiójában (1838.) védett, ama rá nézve annyira jellemző elvet állította fel: »a történetírónak szenvedélylyel és személyes érdekeltséggel kell írnia« és e programmjához hű is maradt. Hogy Sybelt megérthessük, Düsseldorfra kell gondolnunk, a hol született és Marburgra, hol mint egyetemi tanár (1846.) élte legboldogabb idejét, mígnem a »tolle Jahr«-ra komolyabb idők következtek. A franczia forradalom krátere őt a politikai törekvésekben való részvételre szólítá. 1848-ban a kurhesseni rendi gyűlésbe küldték és két évvel utóbb mint Kurhessen kép-