Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.

560 ÁLDÁSY ANTAL. Kolosvári Márton bizattak meg, bogy az erdélyi szövetség ügyét az ónodi gyűlés elé terjesszék.1) Mindezen események nem kerülték ki természetesen a bécsi udvar figyelmét. Ha eddig azon reményben ringatta magát, liogy Rákóczit a béke megkötésére szép szerével rábírhatja, be kellett most látnia, liogy ezen reményében alaposan csalódott. Beláthatta, hogy Rákóczit sem fenyegetések, sem szép szó által rá nem bírhatja, liogy hazája ügyét feláldozza. Az ónodi gyűlés kihirdetése volt a békealkudozások befejeztének zárpontja, A bécsi udvar a dolgok folyását gátolni nem birta, de szükségét érezte annak, hogy valami uton-módon ebbeli tehetetlenségének kifejezést adjon. Február 3-án jelent meg Rákóczi kiáltványa, melyben a császár-pártiakat elpártolásra szólítja fel. Elég későn, ápril 12-én kelt József császár tiltakozó körlevele, melyben előszámlálta a béke helyreállítására czélzott törekvéseket, melyek eredménytelenségét Rákóczi-és híveinek tulajdonítá, kik szerinte a háború által csak saját javukat keresték. Egyúttal eltiltja a megjelenést mindenkinek a Rákóczi által hirdetett gyűlésen, mint a melyen hir szerint a királyi tekintély ellen összeesküvést készülnek szőni. Állhatatosságra hivja fel híveit, a felkelőknek amnestiát igér, inig a meg nem térőket felségsértőknek nyilvánítja, s ellenük a törvényes eljárás megindítását helyezi kilátásba. Az ónodi gyűlés végzéseinek pedig már eleve ellentmond, s azokat mint törvényteleneket semmiseknek nyilvánítja, Rákóczi az erdélyi gyűlés berekesztése után csakhamar elhagyta Maros-Vásárhelyt s Radnótra ment. Rövid tartózkodás után Kolozsváron. Somlyón keresztül folytatta útját Ónod felé. megnyitandó a gyűlést, melyet április 6-án kelt levelével május 16-ra halasztott volt el.2) Megkísértettem a fentebbiekben előadni a franczia-magyar érintkezéseket 1705-től kezdve. Láttuk, liogy a franczia szövetség megkötése — XIV. Lajos kijelentése szerint — mindaddig nem válik lehetségessé, míg a magyar rendek idegen uralkodó alattvalóinak lenni meg nem szűntek. E feltétel teljesítéséhez kötötte XIV. Lajos a szövetség megkötését. Tudjuk, liogy ugyanaz időben, midőn Lajos e feltételeket szabta, szakadtak meg a nagy-szombati békealkudozások, mely körülmény megmutatta a nemzetnek, hogy sérelmei orvoslását a bécsi udvarral békés úton el nem intézheti. Folytatni kellett tehát a megkezdett liarczot, melyben szövetségesre szükségük volt, 9 Szalay VI. 405—408. Horváth VI. 471 —472. oldal. -) E levél Kollinovicsnál, Fulerum comment.