Századok – 1895

I. Történeti értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. - I. közl. 546. o.

AZ 1707. ÉVI ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETE. 561 liogy fegyvereiknek nagyobb nyomatékot kölcsönözhessenek. A már régóta tervezgetett franczia szövetség kérdése most •concrét alakban áll előttük. Az abrenuntiatió kimondásával az utolsó akadályt is elhárítják a szövetség megkötése elől. s így eleget tesznek XIV. Lajos kívánságainak. Tagadhatatlan, kogy a franczia szövetség egy nagy oka volt az abrenuntiatió kimondásának. I)e nem volt a tulajdon­képeni ok. Az esemény, mely a nemzetet függetlenségének prok­lamálására birta, a nagy-szombati békealku erőszakos félbesza­kadása volt, a mikor maga a bécsi udvar nyomta a nemzet kezébe a fegyvert, kényszerítve őt a hadakozás tovább folytatására. Mielőtt áttérnék a békealku megszakadására, egy eseményt akarok itt röviden megvilágítani, mely úgy a franczia szövet­ség, mint a nagy-szombati békealkuval szoros kapcsolatban van. Helyén látom ezt itt tárgyalni, mert lényegénél fogva közelebb áll a franczia-magyar érintkezéshez, mint a második eseményhez. Ez a franczia flotta demonstráczió a magyar-hor­vát tengermelléken és Dalmáczia partjain. Vendôme berezeg, franczia marsall, ki ez időtájt az olasz csatatéren működött, volt ezen terv főszerzője. O már elejétől kezdve belátá azt, liogy Magyarország támogatása Franczia­ország ügyén sokat lendíthetne, s ez oknál fogva a franczia­magyar szövetség egyik lelkes harezosa volt. Most, midőn a nagy-szombati békealkudozások megkezdődtek, ő maga egy külön kieszelt terv végrehajtását vette munkába, melynek feladata volt a magyar és franczia liadak között Horvátországon keresztül érintkezést létrehozni. Ezen okból összeköttetésbe lépett báró Vojnovicscsal, Rákóczi velenczei ügyvivőjével, és gr. Marsigli Alajos volt es. k. mérnökkari tábornokkal, a ki Magyarországot és annak viszonyait személyes tapasztalatból alaposan ismerte. Egy látszik, Vendôme marsall eredeti terve volt, hogy szárazföldön indítja útnak a segédhadakat Magyarország felé. De az 1 706-ban az osztrák részről elfojtott gradiskai összeesküvés megakadályozá ezt, s e helyett a tengeri utat kellett választania. Márczius vége felé a franczia flotta valóban megjelent Triest. Fiume és Dalmáczia kikötőinél. Komolyabb czélja a demonstrácziónak egyelőre nem volt, csupán kémszemlét voltak hivatva a hajók teljesíteni, 1. hol lenne legalkalmasabb pont a csapatok partraszállítására, 2. a lakosság hangulatának kikém­lelésére. melyet előzőleg Yojnovics és megbízottai praeparáltak. E flotta czirkálás márczius és ismételve áprilisban történt, részt vett benne, legalább a másodikban, maga Marsigli is.1 ) ]) Tlialy i. m. III. 608—609 old. 36*

Next

/
Thumbnails
Contents