Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

gr. wilczek e. MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 429 felmenti, vagy romjai alá temetteti magát. A velenczeiek Lajos megérkezésének hallatára fegyverszünetet ajánlottak fel és alkudozásba akartak lépni ; de Lajos még színe elé sem bocsátotta a követeket ; ellenben István bánnak meghagyta, hogy a legnagyobb erélylyel ostromolja a »Bastidát«, melynek bevétele a város felmentésének első feltétele volt. E czélra Lajos a velenczeiek módjára 11 nagy hajítógépet készíttetett, ezek kezelését 800 jádrai polgárra bízta, és ez utóbbiak védelmére 2000 magyar lovast rendelt ki. Ebből kiviláglik, hogy az ostromzár daczára a közlekedés a város és a magyar tábor között nem volt teljesen elzárva ; de épen ezen közlekedés lehetősége, melyet a magyarok gyakran felhasználtak, a jádraiak kárára ütött ki, még pedig saját hibájukból. Ha a jádraiak egyrészt a magyarok rokonszenvét hősiességük által meg is nyerték volt, azt másrészt kicsinyes szatócsszellemük és bosszantó önzésük által megint elveszítették. Élelmi szerek és bor szállitásánál a legszemtelenebb módon csaltak és hamisítottak, méreg drága pénzért élvezhetlent adván, és ahhoz még a magyar pénzt csak fele értékben fogadván el ; és felhasználván vidékük általános vízhiányát, mely a magyarokat a város kutaira és cziszternáira utalta, a szomjuzó, értük küzdő katonától még a pohár vizet is megtagadták, ha nem fizetett érte. E csalások és zsarolások a sereg eltartását roppantál megdrágították, úgy, hogy a vezérek nem győztek vele ; a király reggeltől estig el lett árasztva panaszszal a jádraiak csalfasága, haszonlesése és aljassága miatt ; vezér, nemes, közkatona mind hozzá fordúlt, hogy javítson már a tűrhetetlen helyzeten; de minden a városhoz intézett proklamátiója és intése eredménytelen maradt, a város tanácsa vagy nem tudott vagy nem akart a szemtelen kizsákmányolásnak véget vetni és minden a réginél maradt. Elképzelhető, hogy mikép hathatott a jádraiak ezen otromba nyomorúlt szükkeblüsége a nemeslelkű, saselméjű és hevesvérű királyi ifjúra ; fellobbanó méltatlankodása annyival is inkább felülkerekedett ezúttal a higgadt politikai érvelés szempontja fölé, minthogy egyrészt már úgyis nehezen várta nápolyi hadjáratának megkezdését, másrészt tapasztalhatta, miszerint magyarjainak már nincsen kedve magukat e hitvány szatócsnépért feláldozni. Ezen tapasztalást nyerte a julius 1-én a Bastida ellen intézett nagy rohamnál, melynél már csak a jádraiak küzdöttek, szokott bátorsággal ugyan, de véresen visszaverve ; míg a magyarok, a Marino Ealieri alatt kirohanó és Canale Pietro tengerészei által támogatott velenczeiek elől, minden komolyabb harcz nélkül, egés? Vránáig visszavonultak, táborukat, hadi gépeiket és sátraikat SZÁZADOK. 1895. Y. FÜZET. 28