Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

GR. WILCZEK E. MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 423 idézvén elé. Nem elég az, hanem még egy második botrány is zavarta a nápolyi udvart ; volt Johanna királynénak egy szin­tén gyönyörű szépséges buga, Mária, ki Endre öccsével,. István magyar herczeggel, járt jegyben; ezen még csak 15 éves Máriába beleszeretett egy másik nápolyi herczeg, Duraz­zói Károly, (az elébb említett Tarenti Lajos testvére,) ki 1343. év elején a magyar herczeg aráját, a magyar király jövendő sógornőjét erőszakkal megszöktette, és vele böjti idő­ben fényes menyegzőt ült. Természetes, hogy ezen események híre a magyar királyi családban kínos benyomást tett; külö­nösen Erzsébet özvegy magyar királyné, Lajos és Endre anyjá­nak, szívén feküdt Endrét könnyelmű nejével kibékíteni, és megkoronáztatását kieszközölni ; ezen czél elérésére eltökélte magát, miszerint maga leutazzék Nápolyba, hogy az udvari botrányok megszüntetésére személyes befolyásának súlyát vesse latba. Ezen utazásra a tengeri utat választván, anyja kérel­mére Lajos király 1343. év tavaszán leírt Jádra város taná­csához. meghagyván neki, kogy a királyné és nagyszámú fényes kíséretének felvételére két jól felszerelt gályát küldjön Zengbe, bol a királyné hajóra szállni kiván. Lajos ezen meghagyása, mely különben a legbarátságo­sabb és legudvariasabb alakban tétetett, nagy zavarba ejtette a jámbor jádraiakat. Egyrészt felismerték, hogy a király parancsának okvetlenül engedelmeskedniük kell ; másrészt azon­ban azon töprenkedtek, vájjon mit szóland hozzá a velenczei signoria, ha tudta nélkül segédkeznek egy magyar vállalathoz, melynek végczélja általa át nem tekinthető? Mert híven régi hinta-politikájukhoz, a jádraiak se Magyarországgal, se Velen­czével nem kívántak ellentétbe jönni, hogy a dupla névleges fenhatóságot, mint két tromfot egymás ellen felhasználván, füg­getlenségüket tényleg megőrizhessék. Es a mostani dilemmá­ban legjobbnak találták Velenczéhez fordulni szives tanácsért, liogy miképpen viselkedjenek a magyar király kívánságával szemben ? Ezen kérdés eldöntésében a signoria középutat választott ; sietett egy igen udvarias levélben tudatni a magyar királylyal, miszerint a velenczei köztársaság nagyon megtisz­telve érezné magát, lia a királyné tengeri útjára velenczei hajókat használni méltóztatna ; és egyúttal két a legpazarabb pompával feldíszített és a legnagyobb kényelemmel berende­zett gályát küldött Zengbe, hogy ott Erzsébet királyné ren­delkezésére álljanak. Lajos el is fogadta az ajánlatot, és Erzsé­bet egész kíséretével 1343. junius 8-án velenczei hajóra szállt, mely őt Manfredoniába vitte ; nemkülönben őt jövő esztendő­ben, a királyné nápolyi és római időzése után, onnét megint

Next

/
Thumbnails
Contents