Századok – 1895

I. Történeti értekezések - KROPF LAJOS: Egervár eleste és a keresztesi csata 1596-ban. - közl. 397. o.

GR. WILCZEK E. MAGYAR TENGERÉSZET AZ ANJOU-KORBAN. 423 idézvén elé. Nem elég az, hanem még egy második botrány is zavarta a nápolyi udvart ; volt Johanna királynénak egy szintén gyönyörű szépséges buga, Mária, ki Endre öccsével,. István magyar herczeggel, járt jegyben; ezen még csak 15 éves Máriába beleszeretett egy másik nápolyi herczeg, Durazzói Károly, (az elébb említett Tarenti Lajos testvére,) ki 1343. év elején a magyar herczeg aráját, a magyar király jövendő sógornőjét erőszakkal megszöktette, és vele böjti időben fényes menyegzőt ült. Természetes, hogy ezen események híre a magyar királyi családban kínos benyomást tett; különösen Erzsébet özvegy magyar királyné, Lajos és Endre anyjának, szívén feküdt Endrét könnyelmű nejével kibékíteni, és megkoronáztatását kieszközölni ; ezen czél elérésére eltökélte magát, miszerint maga leutazzék Nápolyba, hogy az udvari botrányok megszüntetésére személyes befolyásának súlyát vesse latba. Ezen utazásra a tengeri utat választván, anyja kérelmére Lajos király 1343. év tavaszán leírt Jádra város tanácsához. meghagyván neki, kogy a királyné és nagyszámú fényes kíséretének felvételére két jól felszerelt gályát küldjön Zengbe, bol a királyné hajóra szállni kiván. Lajos ezen meghagyása, mely különben a legbarátságosabb és legudvariasabb alakban tétetett, nagy zavarba ejtette a jámbor jádraiakat. Egyrészt felismerték, hogy a király parancsának okvetlenül engedelmeskedniük kell ; másrészt azonban azon töprenkedtek, vájjon mit szóland hozzá a velenczei signoria, ha tudta nélkül segédkeznek egy magyar vállalathoz, melynek végczélja általa át nem tekinthető? Mert híven régi hinta-politikájukhoz, a jádraiak se Magyarországgal, se Velenczével nem kívántak ellentétbe jönni, hogy a dupla névleges fenhatóságot, mint két tromfot egymás ellen felhasználván, függetlenségüket tényleg megőrizhessék. Es a mostani dilemmában legjobbnak találták Velenczéhez fordulni szives tanácsért, liogy miképpen viselkedjenek a magyar király kívánságával szemben ? Ezen kérdés eldöntésében a signoria középutat választott ; sietett egy igen udvarias levélben tudatni a magyar királylyal, miszerint a velenczei köztársaság nagyon megtisztelve érezné magát, lia a királyné tengeri útjára velenczei hajókat használni méltóztatna ; és egyúttal két a legpazarabb pompával feldíszített és a legnagyobb kényelemmel berendezett gályát küldött Zengbe, hogy ott Erzsébet királyné rendelkezésére álljanak. Lajos el is fogadta az ajánlatot, és Erzsébet egész kíséretével 1343. junius 8-án velenczei hajóra szállt, mely őt Manfredoniába vitte ; nemkülönben őt jövő esztendőben, a királyné nápolyi és római időzése után, onnét megint